Szpari vs. Kisvárda – Nem annyi lesz, hogy csókolom

Akt.:
Ezt teszi a kosaras múlt: Gosztonyi András (jobbra) nem akármilyen rugókkal rendelkezik
Ezt teszi a kosaras múlt: Gosztonyi András (jobbra) nem akármilyen rugókkal rendelkezik - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza, Kisvárda – Gosztonyi András szerint csapatának alaposan meg kell majd küzdenie a jó eredményért az NB II-es megyei rangadón.

Megyei rangadó ide vagy oda, a két csapatban nagyítóval kell keresni, és úgy sem nagyon találni az olyan futballistákat, akik korábban a rivális színeiben szerepeltek. Mondjuk a nyáron Fodor Ferenc éppen Kisvárdáról igazolt, pontosabban tért vissza a Nyíregyháza Spartacushoz, de míg a várdai csapatban a korábbi években több Szpari-múltú játékos (Bodnár László, Hegedűs Tibor, Minczér Tibor, Lakatos István, Miskolczi László vagy éppen Oláh Dávid) is szerepelt, mostanra már ők is kikoptak a keretből. Az elmúlt két meccs során lehetőséghez jutó kapus, Zöldesi Illés nyíregyházi nevelésű (a Dávid SC-ből került a Bozsik-akadémiára), de ő is győri, diósgyőri és fehérvári kitérőt követően igazolt Kisvárdára, valamint Horváth Zoltán is szerepelt a nyíregyházi utánpótlásban, de 19 évesen visszatért Várdára, majd egy vargabetűvel újra.

Már van tapasztalata

Gosztonyi Andrásnak viszont van már némi tapasztalata a Szpari elleni meccsekben, de miként korabeli társai (a két csapat 1977-78-ban, 2013-2014-ben és 2016-2017-ben játszott eddig egymással a másodosztályban), győzelemnek még nem örülhetett.

– A legtöbb csapattársamhoz képest valóban rutinosnak mondhatom magam a szabolcsi rangadók kapcsán, tavaly ősszel gólt is szereztem, de nyernünk egyik mecscen sem sikerült, hiszen az őszi hazai döntetlen után májusban veszítettünk a nyíregyházi stadionban. – mondta Gosztonyi András. – Mivel kevesen kötődnek a Szparihoz, az öltözőben sem tapasztalni annyira a presztízshangulatot, de a helyszínen már biztos érezni fogjuk, hogy nem szokásos mérkőzés vár ránk. Igazi háromesélyesnek érzem a rangadót, de remélem, mi örülhetünk majd a végén.

Nem könnyű visszakerülni

A 2009-es egyiptomi U20-as világbajnoki bronzérmes magyar válogatott tagja az első fordulóban még a várdai kezdőcsapatban kapott helyet, majd combsérülése miatt hét meccset is kihagyott, azóta rendre csereként lép pályára. Lehet ő vasárnap a várdaiak titkos fegyvere?

– Nem tudom, mert a sérülésemből eredő kihagyás még érződött a játékomon, de úgy érzem, legutóbb a Budaörs ellen már jól szálltam be, helyzeteim voltak és kapufát is lőttem – így a jobboldali támadó. – Győztes csapatba nem könnyű bekerülni, meg aztán vagyunk néhányan a csatárposztokra, de engem csakis az érdekel, hogy a csapat szerepeljen jól és nyerjen. Az persze külön öröm, ha ebből ki tudom venni a részem.

A várdai csapat ősszel idegenben még veretlen, nem ritkán két-három gólokat szerezve nyeri a meccseit. Tartható a tempó Nyíregyházán is?
– Igazi ki-ki meccsre számítok, nem biztos, hogy sok góllal – feleli a 26 éves futballista, akinek kisfia, Barnabás júniusban Nyíregyházán látta meg a napvilágot. – Persze, az lenne a legjobb, ha lőnénk három-négy gólt, aztán csókolom, de attól tartok, ennél jobban meg kell majd küzdeni a jó eredményért. Én abban is benne vagyok, hogy egy csúnya góllal nyerünk a kilencvenharmadik percben, ahogy legutóbb.

Baleset a meccs után

A májusi meccs nemcsak a 2–0-s vereség miatt kellemetlen emlék a kisvárdai futballistának.

– Kihasználva a másnapi szabadnapot, a mérkőzés után útra keltünk Kaposvárra, hogy meglátogassuk a műtét előtt álló édesapámat – idézi fel az emléket. – A nyíregyházi elkerülő úton azonban egy őz elénk ugrott, elütöttem, és bár a kocsi összetört, szerencsére az akkor még terhes feleségemnek valamint nekem sem lett bajom. Egy biztos, most a meccs után nem megyünk sehova, most már a szülők szoktak bennünket meglátogatni.








hirdetés