Szükség van visszapillantó tükrökre

Akt.:
Szükség van visszapillantó tükrökre
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Az oktatás sikere az együttműködési hajlandóságról is szól.

A szakgimnáziumok megerősítéséről, a készségfejlesztésről, az iskolai lemorzsolódás visszaszorításáról esett szó az immár hagyományosan júliusban, Sonkádon megrendezett mesterpedagógusok szabadegyetemén.

A minősítési folyamatban a tanárok szembenézhetnek erősségeikkel és gyengeségeikkel, szükséges az önreflexió.” Cserepes Csilla

Kárpát-medencei találkozó

A találkozó legnagyobb értéke, hogy az előadásokon és a „témaszigeteken” felmerülő kérdésekben konstruktívan tudnak együtt gondolkodni, alternatívákat felvázolni a pedagógusok egy–egy problémakör megoldására. Az „egy csónakban evezünk” szlogen éppen ezt takarja.

– A Nemzeti Pedagógus Kar tagjai, a szakértők, szaktanácsadók a pedagógiai problémák feltárásával, vélemények összegyűjtésével és megfogalmazásával információkat juttatnak el a döntéshozók felé, ezáltal gyorsabban lehet a szakmai környezetet változtatni, befolyásolni – mondta el Iszák Tibor, Sonkád polgármestere, a Nemzeti Pedagógus Kar alelnöke, a szabadegyetem szervezője.

Tematikus szigetek

A találkozón szó esett az iskolai agresszió és kirekesztés pedagógiai megoldásairól. A témaszigetek egyik kulcskérdése az iskolai lemorzsolódás csökkentésének lehetősége volt, amely a határon túli iskolákban hasonlóképp jelen van. – Odaát az elvándorlás a legnagyobb probléma. Kárpátaljáról hozzánk jönnek a tanárok, és ottmaradnak az üres iskolák.

Az anyanyelv, a magyar nyelv megerősítése határon túli pedagógusok lemorzsolódását hozná magával. Itthon továbbra is a hátránycsökkentés a cél, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a gyerek családi és szociális környezetét, a települések szociokulturális közegét.

A lemorzsolódás ellen a tevékenységközpontú oktatással lehet tenni, olyan tudásbázis átadásával, amellyel a mindennapi életben boldogulnak a fiatalok – mondta Iszák Tibor, aki szerint univerzális megoldás nincs a problémára.

Az új NAT a lexikális tudás helyett épphogy a készségek fejlesztésére helyezné a hangsúlyt, az alaptanterv társadalmi vitára bocsátása szeptemberben indul el.

Reform és finomhangolás

Az idei rendezvényen az egyik előadó az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, Pölöskei Gáborné volt.

Előadásában arról szólt, hogy a szakképzésben olyan készségekkel kell felruházni a tanulókat, amely segíti őket a gyorsan változó gazdasági környezethez való alkalmazkodásban. A szakképzésben a legnagyobb kihívás, hogy olyan, ma még nem létező és nem ismert szakmák, technológiai ismerek oktatására kell felkészülni, amire 5–10 éven belül szükség lehet.

A szakképzésben is létezik élethosszig tartó tanulás, nem zsákutca a fiatalok számára, hanem a szakképzés a duális képzéssel egy kapocs a munkaerőpiac felé – hangoztatták a fórumon.

– A jó tanár nem rutinból tanít, hanem folyamatosan elemzi saját munkáját, értékeli, tudatosan irányítja, ha szükséges módosítja pedagógiai módszereit, és igényes saját szakmai fejlődésére. Az önreflexió képessége a tanári professzió alapköve, és ez megerősítést nyert a találkozón is.

Eltelt annyi idő a minősítési rendszer bevezetése óta, hogy a tanárok észrevegyék és lássák, hogyan válhat a minősítési folyamat munkájuk javára.

A minősítési folyamat során egy lélegzetvételnyi szünetre megállnak és szembenéznek erősségeikkel, gyengeségeikkel, következtetéseket vonnak le tudásukról – mondta el Cserepes Csilla köznevelési szakértő, a Nemzeti Pedagógus kar megyei küldöttje, aki szerint azok a tanárok, akik átestek a minősítésen, egy nagy tehertételen vannak túl, összegezték munkájukat és körvonalazták továbbfejlődésük irányát.

A tanfelügyeleti rendszerben viszont vannak még hézagok… – tette hozzá a nyíregyházi pedagógus.

Kanalas Ottilia








hirdetés