Találjunk vissza elfelejtett gyökereinkhez!

Dessewffyek a tudomány szolgálatában: Dessewffy József, Dessewffy Emil és id. Dessewffy Aurél
Dessewffyek a tudomány szolgálatában: Dessewffy József, Dessewffy Emil és id. Dessewffy Aurél - © Fotó: KM-reprodukció
Tiszavasvári – A most felújított ­Dessewffy-kripta rendeltetése nem lehet kevesebb, minthogy zarándokhellyé váljon.

A szeptember elsején Tiszavasváriban újratemetett Dessewffy grófok nem csupán a város és a megye, de a korabeli Magyarország életében is meghatározó szerepet töltöttek be. Komiszár Dénes helytörténész a főnemesi família büdszentmihályi tagjait, a kriptában nyugvó nyolc Dessewffy-családtagot bemutatva elmondta: Dessewffy József (1772-1843) pozsegai örökös főispán, az MTA alapító tagja és igazgatója (1830-), író, költő, műfordító, nyelvújító volt, tőle származnak például a kövezet (flaszter) és a következetlen szavaink.

A szabolcsi nemesi felkelő sereg kapitánya (1795), Szabolcs megye táblabírája, Sáros (1802), Zemplén (1805 és 1807), valamint Szabolcs megyék országgyűlési követe (1811 és 1825) kezdte el építtetni 1820 körül a családi kastélyt és a kriptát klasszicista stílusban. Holló Barnabás híres domborművén, amely az MTA budapesti épületének Akadémia utcai sarkán látható, az alapítók között ott ül az asztalnál Dessewffy József is, a szemben álló Széchenyivel.

Kiváló politikus volt

– A kriptában nyugvó nyolc családtag között van Dessewffy Józsefné, Sztáray Eleonóra (1780-1849), illetve gyermekeik is: Dessewffy Virginia (1807-1856) írónő, zeneszerző, akinek nevéhez fűződik a tiszalöki plébánián 1844-ben megtalált 16. századi kódex megmentése, melyet az Országos Széchényi Könyvtár egyik kincseként tartanak számon.

Dessewffy Aurél (1808-1842) újságíróként dolgozott, az 1838-as pesti árvíz idején királyi biztosként végzett kimagasló helytállásáért Pest díszpolgárává választották, az MTA tagja, korának egyik legnagyobb politikusa volt. Bár Széchenyi és Kossuth politikai ellenfelének számított, korai halálakor mindketten meghatottan búcsúztak el a nagyreményű, de tragikusan fiatalon elhunyt államférfitól.

– Dessewffy Emil (1812-1866) az MTA tagja és elnöke, a Magyar Földhitelintézet elnöke volt, neki köszönhető az Akadémia Duna-parti palotájának felépülése. Felesége, Dessewffy Emilné, Wenckheim Paulina (1817-1896) Wenckheim Béla miniszterelnök húga volt, két gyermekük – Valéria (1838-1842) és Szerafina (1840-1852) – emlékét és földi maradványait szintén a felújított, Petőfi utcai temetőben található Dessewffy-kripta őrzi Tiszavasváriban.

Hazánk utolsó országbírója

– Dessewffy József, Aurél, Emil és hazánk utolsó országbírója, a kriptával szemben eltemetett ifj. Aurél (1846-1928) nyughelyei a Nemzeti Sírkert részei. A most felújított kripta rendeltetése nem lehet kevesebb, minthogy Bessenyei György és Kölcsey Ferenc nyughelye mellett váljon zarándokhellyé, tehát amikor a magyar kultúra nagyjaira emlékezünk, itt is gyűljenek össze a megemlékezők.

Hagyományteremtő szándékkal

– Javaslom, hogy az idén a magyar tudomány ünnepét november 3-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal karöltve, akár hagyományteremtő szándékkal, itt ünnepeljük meg, fejet hajtva a Dessewffyek emléke előtt – vetette fel Komiszár Dénes helytörténész.

KM








hirdetés