Támogatás az önkormányzatoknak

Támogatás az önkormányzatoknak
© Támogatás az önkormányzatoknak
Összesen 30 milliárd 466 millió forintot kapott 1875 önkormányzat a működőképessége megőrzésére – jelentette be a napokban Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

Az érintett települések szeptember 30-ig pályázhattak a többletforrásra a tárcánál, részletezve, hogy milyen jellegű fizetési nehézségük van. A pályázatra 1890 önkormányzat jelentkezett 76,1 milliárd forint forrásigénnyel 23 okot megjelölve. Az igények egy része indokoltatlan volt, a másik része pedig jórészt adósságtörlesztéshez kapcsolódott – mondta Tállai András, emlékeztetve, hogy az állam jövőre átvállalja az önkormányzatok fennmaradó tartozásait is.

A belügyminiszter végül 14 jogcímen ítélt meg forrást a településeknek. A több mint 30 milliárdos forrás részben a szerkezetátalakítási tartalék maradványából, részben az általános tartalékból, valamint az év végi előirányzatok fel nem használt összegeinek átcsoportosításából áll össze – mondta Tállai András, kiemelve: a pénzt szigorú elszámolási feltételekkel kapják a települések.

Tállai András szólt arról is: idén összesen csaknem 50 milliárd forint működési többlettámogatást kaptak az önkormányzatok, a források elegendőek arra, hogy minden település tartozásmentesen le tudja zárni a 2013-as évet.

Tiszavasvári 90 milliót kért, de csak a harmadát kapta

Tiszavasvári városvezetése mintegy 90 millió forintra nyújtotta be igényét, de csak 33 milliót kapott. Dr. Fülöp Erik mindezek ellenére is derűlátó, mert még így is „jó évet zárhat a költségvetés”.

– A kapott forrásokat a különböző jogszabályi kötelezettségeken alapuló számlák teljesítésére fordítjuk – mondta el lapunk érdeklődésére.

– Az, hogy a Jobbik fővárosának nincs miért szégyenkeznie, és az igényelt támogatás harmadával is képes megbékélni, azzal magyarázható, hogy az önkormányzat ebben az évben is nagyon takarékosan gazdálkodott, lefaragtunk bizonyos kiadásokat, és olyan többlet bevételeink keletkeztek, amelyekkel korábban nem kalkuláltunk – magyarázta dr. Fülöp Erik, majd megjegyezte: mint látszik, nem csak a kormánypárti települések kaptak pénzt, az más kérdés, hogy melyik mennyit.

Györtelek forráshiánnyal küzd

– Prózai oka van annak, hogy pályáztunk a Belügyminisztérium által kiírt támogatásra: a feladatfinanszírozásra kapott állami pénz nem fedezi a költségeket és a kiadásokat – mondta el lapunknak Halmi József polgármester. Az 1700 lelkes Györtelek forráshiánnyal küzd, folyószámla és munkabérhitelt kell igénybe venniük, így tudják a fizetéseket és a szociális segélyeket időben kifizetni.

– A pályázott 15 millió forintból szerettük volna rendezni a ki nem fizetett számlákat is, de azzal, hogy 5,4 millió forint támogatásban részesülünk a legrégebbi kötelezettségeinek teljesítjük, bízunk benne, már 60 vagy 30 napnál régebbi számlatartozásaink nem lesznek. Az önkormányzatnál maradt feladatok közül van amit száz százalékban lefinanszíroz az állam, s van, amit nem, de egyetlen olyan terület sincs, ahol olyan többlet keletkezzen, amivel a hiányos területekre pótolhatnánk – magyarázta a polgármester és példaként említette: még a 100 százalékos támogatottságú pályázatok esetében is van önkormányzati kiadás, s a közfoglalkoztatási programoknál is szükség van arra, hogy a település a saját költségvetéséből egészítse ki a támogatást, főleg eszközbeszerzéseknél.

– Nagyon nehéz helyzetbe kerülnek azok a települések, ahol nincs, vagy igen kevés a saját bevétel. Ilyen esetekben nagy szükség van a plusz forrásokra – mondta Halmi József, s bár örül a támogatásnak, minden forintnak, ami kapnak, azt azonban nem érti: Györteleknél kisebb lélekszámú, kevesebb halmozottan hátrányos helyzetű lakossal bíró községek milyen elv mentén kaptak nagyságrendekkel több pénzt.

Vásárosnamény: „óriási segítség, szinte létszükség”

A támogatott önkormányzatok TOP 10-es listáján van Vásárosnamény is. A beregi város 97 millió forintra pályázott és 62 milliót kapott.

– Az igényelt összeg 64 százalékát kaptuk meg, amelyből több olyan területre tudunk pénzt fordítani, amire egyébként nem lett volna lehetőségünk – fogalmazott Filep Sándor polgármester. Jut a szállítói tartozások rendezésére, illetve csökkentésére, a BEREGTÖT (Beregi Kistérségi Önkormányzati Társulás) tagdíj befizetésére. Továbbá van kötelezettségünk a Munkaügyi Központ és a Vitka Kft. felé is – sorolta a Tisza-parti város első embere, aki kistérségi elnökként is úgy látja: a feladatfinanszírozási rendszer első évében a közfeladatok ellátáshoz szükséges forrást még nem minden esetben fedte le teljes mértékben az állami támogatás. Ezért is történhetett meg, hogy számlatartozások keletkeztek az önkormányzatoknál.

– Esetünkben ezen felül az 50 százalékos adósságátvállalásból eredően a fennmaradó kötelezettségek finanszírozása még súlyos terhet rótt költségvetésünkre. Amennyiben a feladatfinanszírozás és az ellátott feladatok valós kiadása teljes mértékben lefedi egymást, illetve a helyhatóságok felelősségteljes, takarékos gazdálkodást fognak folytatni, akkor nem lesz forráshiány, s nem lesz szükség a működőképességet megőrző támogatásra sem. Jelenleg azonban ez a támogatási lehetőség óriási segítség, szinte létszüksége minden hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű település számára – mondta Filep Sándor.

KM








hirdetés