Tanúból vádlott lesz?

Tanúból vádlott lesz?
Nem mindennapi fordulat következett be a megyei bíróságon egy életveszélyt okozó testi sértés büntettének tárgyalásakor. Korábban tanúként kihallgatott személy beismerte, hogy ő a tettes. Hazugságvizsgáló [.pdf – 840KB] Tanúból vádlott lesz? 2006.03.09.

Az eset még 2005 augusztus 5-én történt, amikor egy 29 éves szakolyi anya– a megyei főügyészség vádirata szerint – a lakásban puszta kézzel, ököllel, valamint egy akácfa karóval olyan súlyosan bántalmazta az akkor 7 éves kislányát, hogy az életveszélyes sérüléseket szenvedett.

Szerdán az ügyet tárgyaló, dr. Fázsi László bűntetőtanácsa előtt a vádlott nő élettársa váratlanul önmagára terhelő vallomást tett. Eddig azt állította, hogy a nő bántalmazta a gyereket. Most azonban bevallotta, hogy korábban és a vádbeli napon ő is ütötte a gyermeket. A bórág előtt elmondta: azt akarta, hogy a gyerek iskolázott legyen és okosabb, mint ő és az anyja, ezért elhatározták, hogy felkészítik az iskolára. Azonban a gyerek nem tűnt olyan „fogékonynak” ahogy szerették volna, ezért ütötték a vádlottal együtt.

Azért tett beismerő vallomást, mert félt a hazugságvizsgáló géptől, – amelynek alkalmazását korábban vele szemben a bíróság elrendelte –ahogy mondta: „Ha rám kötik úgyis kimondtam volna az igazságot, így jobb ha magamtól teszem.” Az újabb fejleményeket figyelembe véve a tárgyalás folytatódik…

Poligráf a bírói gyakorlatban

- A bűnelkövetők személyének felderítésében és tettük bizonyításában még ma is a vallomásoknak van a legnagyobb jelentősége. A büntetőeljárásban tett vallomások azonban – finoman fogalmazva – nem mindig felelnek meg a valóságnak. Ebből következően gyakran válik szükségessé a vallomások hitelt érdemlőségének, más szóval a vallomást tevők szavahihetőségének vizsgálata, ami néha nem egyszerű feladat. Ezért nagy jelentőségű az olyan készülék, illetve vizsgálati módszer, amely elősegítheti a szavahihetőség tárgyilagos ellenőrzését– mondta dr. Fázsi László, majd így folytatta:

 Ilyen vizsgálatra ad lehetőséget a poligráf néven ismert eszköz, amely – nagyon leegyszerűsítve – a hazugsággal járó élettani kísérőjelenségek mérésére alkalmas, aminek az eredménye alapján következtetni lehet arra, hogy a vizsgált személy milyen lelkiállapotban volt a bűnügyre vonatkozóan neki feltett kérdések megválaszolásakor. A készülék tehát nem a hazugságot jelzi, hanem azt, hogy kialakult-e olyan (a pedagógiai gyakorlatban régtől fogva ismert) stressz állapot, ami ennek a kísérőjelensége. A  hazugságvizsgálat eredménye a bíróság számára is bizonyíték lehet, sőt akár el is rendelheti ennek elvégzését. Erre azonban csak indokolt esetben és  az érintett személy beleegyezésével kerülhet sor. Az már más kérdés, hogy a hozzájárulás megtagadásából a bíróság milyen következtetést vonhat le…

– Fullajtár András –








hirdetés