Táska helyett papírzacskó
Sitku Ernő
Nem volt semmiféle felhajtás és meglepetésbuli – hétfőn reggel úgy ébredt Sitku Ernő, hogy negyven éves. Az idő múlásának fájdalmát enyhíthette, hogy a Marso-Vagép NYKK csapatkapitánya szombaton – még 39 évesen… – aktív részese volt a Kecskemét elleni győzelemnek (73–68). A neve mellett ugyan „csak” hét pont szerepelt, de azokat a legjobbkor szerezte, labdaszerzéseivel, blokkjaival pedig méginkább tevékeny részese volt a sikernek. Boldog így a születésnap?
– Persze, a születésnap mindig boldog, de valamilyen szinten szomorú is vagyok, hiszen a negyven év szép lassan tudatosítja bennem, hogy közeleg a kosárlabdapályafutásom vége – mondta a köszöntéseket hétfőn egyre másra fogadó Sitku Ernő. – A győzelem persze mindig jókor jön, az ilyen mérkőzésen mindig jóleső érzés, ha az ember jól játszik, főleg a végjátékban. Örülök neki, ha kívülről is úgy látták, hogy hozzá tudtam tenni a sikerhez, bár hozzáteszem: talán már hamarabb is tudtam volna segíteni, de akkor segítek, amikor úgy látják, hogy erre eljött az idő.
Amellett, hogy Sitku Ernőnek január 9-én van a születésnapja, 12-én a névnapját ünnepli, ráadásul ebben az időszakban rendre egymást érik a mérkőzések. Mint ahogy most is, hiszen a szombati bajnokit követően szerdán a Jászberény érkezik a bujtosi csarnokba, 14-én, szombaton pedig már a Körmend vendége lesz az NYKK. Szereti ezt az időszakot az ünnepelt?
– Szeretem, de éppen azért, hogy ilyen mozgalmasan indul az év, nincs idő engem ünnepelni, hanem rendre összevonjuk a karácsonnyal, és utána az év többi részében az én köszöntésemmel már nem kell többet foglalkozni – árulta el az NYKK 15-öse.
Félidőnél tart az a bajnoki év, amely előtt úgy fogalmazott Sitku Ernő, hogy minden bizonnyal az utolsó lesz a pályafutása során. Tartja magát ehhez a kijelentéshez vagy átgondolóban van az ügy?
– Nem tudom. A folytatáshoz alapvetően szükség lenne ahhoz, hogy jól érezzem magam a pályán, és utána a többit meglátjuk. A mostani bajnokságban értek már pozitív, de sajnos negatív hatások is. Ha megvalósulnának azok a lehetőségek, amelyekről Bige László beszélt az utóbbi hetekben, akkor az sokat segítene a döntésemben, hiszen sosem tagadtam, pályafutásom legnagyobb hiányérzete, hogy nyíregyházi színekben nem tudtam magasztos célokért, bajnoki vagy kupaéremért játszani. Remélem, mindez össze fog jönni, és lehet majd egy nagyon jó csapatot építeni ennél a klubnál – hagyta nyitva az ajtót a csapatkapitány a folytatást illetően.
Mivel Sitku Ernő közege a sport, meg lennénk lepve, ha nem lett volna része valamiféle tréfás köszöntésben. Nos, volt…
– Picit kevesebb időm van mostanában, hiszen nemcsak a kosárlabdapályán van feladatom, hanem a Nyírsuli Kft.-nél is, ráadásul építkezem is – meséli. – Emiatt egy kicsit rendezetlenebb vagyok, és a sporttáska helyett egy reklám papírzacskóban szoktam magammal vinni az edzésfelszerelésemet. Hétfőn reggel már kaptam egy zacskót ilyet ajándékba…
- Koncz Tibor -
