Tavasszal újranyitottak az almalé-feldolgozó üzemek, de ennek nincs ok örülni

Almaválogatás Nagykállóban
Almaválogatás Nagykállóban
Piricse – Mi, magyarok arra is képesek vagyunk, hogy a külföldről származó almát „hungarizáljuk”.

Aki hűtő- és feldolgozókapacitást rendel a termelés mögé, az jövőt épít, tervei nem rövid távra, hanem 20–30 évre szólnak. A magyar gazda nem azt érdemelte, hogy „tavaszi szezonban” 16 forint/kilogramm áron értékesítsen étkezési célra betárolt almát ipari feldolgozásra.

Távolabbról – olcsóbban?

A mindenkori magyar kormányzati törekvés az, hogy a termék feldolgozottságának szintjét növeljük, a megtermelt almát ne ősszel, dömpingáron értékesítsük, hanem folyamatosan biztosítsuk jelenlétét a boltok polcain, s közben teremtsünk munkahelyeket.

Bátran ki merem jelenteni, hogy a magyar gazdák szeretnek versenyezni, de csak olyan pályán, ahol a feltételek azonosak a versenytársak között. El kell azon gondolkodni, hogyan lehetséges az, hogy a lengyel termelők Magyarországon 80 forint/kilogramm körüli áron képesek kínálni az almát, 6 havi hűtés, válogatás, feldolgozás, csomagolás és szállítás, a teljes logisztika költségei mellett is.

A lengyel termelők valamit nagyon jól csinálnak. Azon is elgondolkodhatunk, hogy nekünk vajon mindez miért nem sikerült?

Mások védhetik a hazait

A kérdésekre részben tudjuk a választ: szervezettség, egységes piaci fellépés, termelési költségek csökkentése, megfelelő fajta választása, vagy csak egyszerűen a versenyképesség növelése.

Ez elegendő? Úgy tűnik, hogy nem… Nem, mert mi, magyarok arra is képesek vagyunk, hogy a külföldről származó almát „hungarizáljuk”. A fogyasztó jóindulata ellenére magyar termék helyett külföldi almát vásárol. Ki kell mondani, hogy vannak közöttünk olyanok, akik az ilyen piaci helyzetből hasznot szeretnek húzni. A kérdéseket tovább folytathatjuk: hogyan lehetséges az, hogy egyes EU-tagállamok az egységes piac ellenére is képesek megvédeni a saját, nemzeti piacaikat? Alkalmas-e a magyarországi termékkövetési rendszer arra, hogy kiszűrje a visszaéléseket? Alkalmas-e a magyar agrárigazgatás és érdekképviseleti rendszer, hogy a piaci zavarokat időben jelezze és arra megfelelő intézkedési javaslatot tegyen.

– Dr. Csipkés József, a Naturalma Zrt. projektvezetője –

Az aggódás és a csodavárás nem segít!

Tavasszal elnézve az alma virágzását, azt mondhattuk, hogy igen szép termés elé nézünk, s az elmúlt évi 500 ezer tonnához képest biztosan lesz 800 ezer tonna. Örülhettünk ennek, vagy inkább aggódhattunk, hogy mennyit és milyen áron fogunk tudni értékesíteni? A természet sajnos megoldotta ezt a dilemmát – de a lefagyott ültetvényeket továbbra is gondozni kell. Mekkora lesz így egy kilogramm almának az önköltsége? Hogyan tudunk így versenyre kelni a lengyel almával? Az aggódás és a csodavárás nem segít. Meg kell fogalmazni azokat a szakmai javaslatokat, amelyeket a piacszabályozásba be kell építeni és ezt a megfelelő csatornákon keresztül érvényesíteni kell! Ehhez kell a szakmai, az érdekvédelmi szervezetek, a kormányzat és a fogyasztók egészének a támogatása.








hirdetés