Tavaszi fiókaköszöntő odúles

A néhány napja kikelt fiókákat még nem lehet meggyűrűzni
A néhány napja kikelt fiókákat még nem lehet meggyűrűzni
Nyíregyháza – A szép idő és az érdekes program rekordszámú érdeklődőt vonzott az erdei odúlesre.

Közel félszáz felnőtt és gyerek törtetett az elmúlt hévégén a Sóstói-erdő sűrű aljnövényzetében, távol a sétautaktól. Nem hiába vállalták a csalán- és szúnyogcsípésekkel járó kellemetlenségeket: az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület kilencedik alkalommal megrendezett tavaszi odúlesén olyan élményeket szerezhettek, amilyeneket máskülönben csak a természetfilmek nyújtanak.

Vakuzni tilos!

– Az elmúlt években több mint hatvan odút készítettek és helyeztek el az egyesület önkéntesei a nyíregyházi parkerdő azon részein, ahol a fiatal fákon még nincs elég természetes fészkelőhely. Ezekkel a mesterséges költőhelyekkel járulunk hozzá az élővilág változatosságának fenntartásához, az elmúlt nyolc évben több mint ezer kismadár repült ki belőlük – büszkélkedett köszöntőjében dr. Szigetvári Csaba.

– Ez a munka nemcsak azért fontos, hogy ne tűnjön el a madárdal az erdőből, hanem azért is, mert az énekesmadaraink jelentős szerepet játszanak a kártevő rovarok elszaporodásának megakadályozásában, ezáltal a fák védelmében: egy fészekalj felnevelése során akár több tízezer kukacot, rovart is összeszednek a szülők – tette hozzá az egyesület elnöke.

A szakember figyelmeztetett: a madarak szempontjai a legfontosabbak – mivel a fiókák még nem láttak fényt, a fényképezésnél tilos vakut használni –, majd megnyugtatott: mogyorós pelék is gyakran költöznek az odúkba, s bár e védett emlősök otthonuk bolygatása közben hajlamosak emberről emberre ugrálva menekülni, senkinek nem fogják átharapni a nyaki ütőerét.

Műholdas helymeghatározás

Az elején még nem volt szükség GPS-re: az erdei tornapálya egyik sarkában függ az egyes számú, mégpedig „C” típusú odú, ami a kilátást kedvelő madarak – házi rozsdafarkú, barázdabillegető, ökörszem – számára készült, ám az idén lakatlannak bizonyult. Néhány perces „dzsungeltúra” után, a második odúnál jól hírrel szolgált a létra tetején álló önkéntes természetvédő: sok pici fiókát látott.

Kijelölik a területüket

– Valószínűleg széncinegék, de a pontos fajt nehéz meghatározni két–három napos korukban – kommentált Tóth Pál, míg a résztvevők sorban álltak a földre eresztett madárlakás előtt. – A „B” típusú odúk leggyakoribb lakói a verebek és a cinegék, de az előbbiek ritkán fészkelnek az erdőben.

– Ebbe az odúba nagyobb fajok, például seregélyek is beköltözhetnének, miután egy harkály kitágította a bejáratot. Ezek a madarak kopácsolással jelzik a területüket, s azért kedvelik a fémtraverzeket, mesterséges odúkat, mert felerősítik a hangot – magyarázta az ornitológus, aki a fiókák fejletlensége miatt ekkor nem kamatoztathatta madárgyűrűző végzettségét.

A következő költőhely szűk bejáratot kapott – az apróbb termetű kék cinegének szánta a készítője, azonban tollas helyett szőrös lakó költözött bele. A mogyorós pele éjszakai életmódot él, ezért nagy a szeme, s ezért találták otthon a délelőtti program vendégei.

Túl kicsik a gyűrűzéshez

– Tíz odúba cinkék költöztek – ezekben 78 fiókát és 12 tojást számoltunk –, tucatnyit mogyorós pelék, hármat seregélyek, egyet-egyet örvös légykapók, illetve erdei egerek foglaltak el. Az év ezen szakában általában nem ritkák a kirepülő fiókák sem, előfordult, hogy 130-nál is több madárgyűrű fogyott el a tavaszi odúellenőrzésen. Az idén azonban az elhúzódó tél miatt a költés is kitolódott; a fiókák még túl kicsik a jelöléshez, csak azoknak a madárszülőknek vehettük fel a jellemzőit az adatbázisba, amelyek nem repültek el, hanem a fészkükön maradtak – összegzett az odúles végén Szigetvári Csaba.








hirdetés