Tehetünk saját egészségünkért

A lakosság körében népszerű „Mozdulj Nyíregyháza" évek óta minden korosztálynak sportolási lehetőséget nyújt
A lakosság körében népszerű „Mozdulj Nyíregyháza" évek óta minden korosztálynak sportolási lehetőséget nyújt - © Fotó: KM
Nyíregyháza – A 2018-as kutatás szakmai irányt mutat a város egészségfejlesztési tervéhez.

Felmérték a nyíregyháziak egészségi állapotát, s kiderült, hogy jól érzik magukat a bőrükben. Ez lehetne a rövid summázata annak a tanulmánynak, amelyet a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának munkatársaiból álló kutatócsoport készített. Az adatokat a megyeszékhelyen gyűjtötték össze, 541 kérdőívet osztottak szét a háztartásokban áprilisban és májusban, az egészségkutatás anyagát csütörtökön ismertették a városházán.

Az egészség közös ügy

– Nem látványos fejlesztésről, de annál fontosabb témáról tartunk sajtótájékoztatót, elkészült az a tanulmány, amely megalapozhatja a város egészségfejlesztési tervét – kezdte, mondandóját Jászai Menyhért Nyíregyháza alpolgármestere.

– A város számára azért is fontos ez, a januárban kötet formában is lapozható tanulmány, mert feltárja azokat a beavatkozási pontokat, amivel a lakosság életminősége, egészségi állapota tovább javítható – fejtette ki az alpolgármester. Hozzátette, a város eddig is odafigyelt, és jelentős összeget szánt olyan beruházásokra (orvosi rendelők korszerűsítése, kondiparkok építése, sport és rekreációs beruházások, prevenciós és sportprogramok), amelyek hozzájárultak a nyíregyháziak egészségmegőrzéséhez, s formálták az egészségtudatos szemléletet.

– A város, a szociális és egészségügyi szolgáltatásfejlesztés tervezésénél, rendeletek megalkotásánál szem előtt fogja tartani a tanulmányból leszűrhető „tanulságokat” – hangoztatta Jászai Menyhért, s hozzáfűzte, az önkormányzat szociális osztályán is készülnek ezen a területen irányadó kutatási elemezések.

Tíz év adatait gyűjtötték össze

– A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának ötlete egyedi, az idén tíz éves a Panelkutatás, amely a háztartások életminőségével foglalkozik. Az egy évtizedet átölelő adatbázis lehetőséget teremt egy részletesebb anyag elkészítésére a városról – ígérte meg az eddigi adatbázis összefésülését dr. Fábián Gergely a kutatás vezetője. – Az életminőséget több dimenzióban vizsgáló felmérés átfogó képet nyújt Nyíregyháza foglalkoztatottságról, a jövedelmi változásokról, társas kapcsolatokról, lakhatásról és az egészségről – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a felnőtt lakosság egészségi állapotára vonatkozó kérdőívek évről évre bővültek, ami arra inspirálta a kutatócsapatot, hogy elkészüljön a mostani különálló 2018-as egészségkutatás.

Körzetekre osztották a várost

– Egyre több nyíregyházi nagyon jónak, vagy jónak minősítette egészségét és az előző éveknél is kevesebben voltak, akik rossznak vagy nagyon rossznak vallották. Sokakban fel szokott merülni a kérdés, hogy mit is vetít előre egy szubjektív adat, mert általában az egészségügyben az objektív statisztikákkal számolnak. A szubjektív minősítés az egészségfejlesztés hosszú távú tervezésénél lehet szempont – utalt a téma felelőse Jávorné Dr. Erdei Renáta arra, miként hasznosulhat az egészségügyben az analizált kérdéssor. – A vélt egészségi állapotra legnagyobb befolyással bír egyéni szinten az iskolai végzettség és az életkor – folytatta – az idősebb korosztálynál több a betegség, a probléma, de még így is összességében kevesebb a krónikus betegek aránya a megkérdezettek körében – hangzott el. Az emberek fontosnak tartják, hogy foglalkozzanak magukkal, így az egészségért érzett saját felelősség is nagyobb jelentőségű lett. Jósavárosban érezték a legjobb bőrben magukat az emberek, míg a Hímesből és Ókistelekiszőlőből érkezett a legtöbb negatív válasz 2015-ben. Ezekre a különbségekre oda kell figyelni, a Huszártelepre pedig érdemes egy külön kutatást tervezni, mert az előzőektől elzárkózott a lakosság.

KM








hirdetés