Tekintély övezi, a bírói eskü kötelezi őket

Akt.:
Tekintély övezi, a bírói eskü kötelezi őket
Nyíregyháza – Az igazságszolgáltatásban dolgozók számtalanszor fejben és nehéz aktákban is hazaviszik a munkát.

Július 15-e a bírók és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapja.

Hagyományosan ezen a napon adják át a Juhász Andor Díjat a kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenység és példamutató életpálya elismeréseként.

– A bírói hivatás és a bírói szervezet, a modern jogbiztonság és államiság alapköve, amely nélkül elképzelhetetlen egy ország gazdagodása, polgári jóléte és biztonsága – hangsúlyozta dr. Nyakó Zsuzsanna törvényszéki elnök a Nyíregyházi Törvényszék ünnepségén.

A hétköznapokban csendes bírósági folyosót ünnepségre készülő, nyüzsgő tömeg töltötte meg pénteken – százhúsz bíró gyűlt össze a bíróságok napja alkalmából. Az összbírói értekezleten elismeréseket adtak át, s elköszöntek a nyugdíjba vonuló kollégáiktól a megyében dolgozó bírók.

Független hatalmi ág

– A bíróságok napján a magyar jogfejlődés és a polgári Magyarország létrejöttének fontos mérföldköve, az 1869. évi IV. törvénycikke előtt hajtunk fejet. A törvény emelte ki a bíróságokat a feudális viszonyok közül, lerakta a modern bírósági szervezet alapjait, s megteremtette a professzionális bíráskodás kereteit – kezdte ünnepi köszöntőjét dr. Nyakó Zsuzsanna, a Nyíregyházi Törvényszék elnöke. Hozzátette: – Ez az ünnep azt üzeni, hogy egy ország gazdagodása, polgári jóléte és biztonsága elképzelhetetlen korszerű és jól működő bíróságok nélkül, hiszen a fejlődés alapja a jogbiztonság, amelynek garanciáját a bíróságok jelentik. A szervezet minőségét a felkészült, pártatlan, a törvényeket minden körülmény között betartó bírók jelentik.

Előkelő helyen állnak

A hivatásban elsődleges az igazságszeretet, amikor az ügyfelek érzik, hogy jó kézben van az ügyük, amelyben megfontolt és igazságos ítélet születik. A bíróságok napján 2001 óta a független igazságszolgáltatást ünneplik, s hogy hivatásuk a modern jogbiztonság és államiság alapköve – mondta el dr. Nyakó Zsuzsanna, s kiemelte: a bíróságok ma is büszkék lehetnek eredményeikre, hiszen az Európai Bizottság által közzétett igazságügyi eredménytábla szerint a magyar bíróságok az első öt hely valamelyikét foglalják el a huszonnyolcak között, legyen szó ügyek intézésének gyorsaságáról, ügyszámok csökkentéséről, vagy az elektronikus eljárásra való áttérésről.

– Az európai szinten is élvonalba tartozó teljesítményt közös erőfeszítéssel és kitartó munkával óvjuk meg – utalt az elnök arra, hogy az elismeréseket azok kapják, akik hosszú éveken át minőségi munkát végeztek az igazságszolgáltatásban.

Az Országos Bírói Tanács határozata alapján öten vehettek át díjakat, törvényszéki bíró, tanácselnök, járásbírósági bírák, törvényszéki irodavezető és statisztikus kapta az elismerést kifejező tapsot.

A kitüntetettek nevében dr. Bartha Andrea szólt. A címzetes törvényszéki bíró örömét fejezte ki, hogy az idén a hagyományoktól eltérően nem a fővárosban, hanem családtagok és barátok jelenlétében, itthon ünnepelhetnek, azok között, akik tolerálják, hogy számtalanszor nemcsak fejben, hanem sok-sok nehéz aktában is hazacipelik a munkát, „elviselik” nehéz és bonyolult bírói természetüket – tette hozzá humorral. Nem könnyű a bíróknak, hiszen felelősségteljes döntések terhe mellett dolgoznak. A hivatásszeretet és a tudás példaképeinek nevezték őket, búcsúzóul megköszönték a 40 éves bírói szolgálatot maguk mögött tudó, nyugdíjba vonulók munkáját.

– KO –


Díjakat, okleveleket vettek át munkájukért

Juhász Andor-díj ezüst fokozatát kapta: Tóthné dr. Juhász Zsuzsanna, törvényszéki bíró. Címzetes törvényszéki bírói címet vehetett át: dr. Bartha Andrea Éva és dr. Rozsályi Sándor. 45 éves bírósági szolgálata elismeréseként Bírósági Szolgálatért Oklevél elismerésben részesült: Galiné Szabó Ilona irodavezető és dr. Lengyelné Pankotai Erzsébet, a törvényszék statisztikusa.

Nyugdíjba vonultak: Horváthné dr. Jaczkó Vilma, büntető ügyszakos bíró és dr. Katona Piroska büntető ügyszakos bíró, táblabíró.

Az elismerés névadója

Juhász Andor, a Magyar Királyi Kúria közmegbecsüléssel övezett elnöke. 1925-ben nevezték ki a Kúria elnökévé, a tisztséget 1935-ig töltötte be.

1886-ban mint joggyakornok kezdte meg bírói szolgálatát, 1895-ben kassai ítélőtáblai bíró, 1911-ben budapesti törvényszéki elnök, 1915-ben pedig a Budapesti Királyi Ítélőtábla élére került, ahol tisztségét 10 éven keresztül viselte. Tagja volt a főrendiháznak (1916–1918), illetve a felsőháznak (1927–1940).








hirdetés