Teljesült egy nagy álom

Dancs Gergő az elejtett szarvassal
Dancs Gergő az elejtett szarvassal - © Fotó: magánarchívum
Tiszavasvári – Nem ültek fel a lesre a vadászok, mert rossz volt a szélirány.

Minden vadász álma, hogy elejthessen egy olyan nagy szarvasbikát, amelyre aztán egész életében büszkeséggel gondolhat.

A Tiszavasváriban élő Dancs Gergő a közelmúltban Baranya megyében hozott terítékre egy szép gímszarvasbikát, s bár Kanadában ejtett már el fekete medvét, Kamcsatkán jávorszarvast, Afrikában kafferbivalyt, úgy véli, hogy a szülőhazájában lőtt vad az élete bikája.
Ajándékba kapta

Hajtóként barátkozott meg a vadászattal 14 éves korában, egy ismerőse hívta el a helyi Szikra Vadásztársaság társas vadászataira. Négy éven keresztül ment hajtani, hiszen szerette a természetet, mindig is érdekelte az állatok világa, s mindezek mellett jó volt ezeken a vadászatokon a közösségi hangulat is. Amikor betöltötte a 18. életévét, letette a vadászvizsgát.

– Kezdetben apróvadakat ejtettem el, például fácánt, nyulat, majd aztán róka és vaddisznó is zsákmányul esett. Később kisebb szarvasokat is terítékre hozhattam Heves és Borsod megyében, majd most szeptemberben a szüleimtől ajándékba kaptam egy szarvasbika elejtését. Édesapám a munkája révén kapcsolatban áll Baranya megyei vadászokkal, így kerültem a szigetvári vadásztársasághoz, melynek a területén szeptember 13-án elejtettem a bikát – elevenítette fel az előzményeket lapunk kérésére Dancs Gergő.

Hiába várakoztak…

– A hivatásos vadászok jól ismerték ezt a bikát, korábban próbálták már más vadásszal is elejtetni. Az egyik vendégvadász például öt alkalommal is várt rá, de végül sohasem futott össze vele, olyankor – mintha bosszantani szeretné – mindig máshol tűnt fel a vad. Én egy erdő szélén, egy kukoricás mellett várakoztam, mivel előző napon arra látták a szarvast. Nem ültünk fel a lesre, mert rossz volt a szélirány. Hiába várakoztunk, nem jelent meg a gímszarvas, azonban meghallottuk a bőgését az erdő másik oldalán, így elindultunk, hogy becserkeljük.

– Mikor megláttuk a bikát, egy szójaföldön tartózkodott éppen, 8-10 tarvadat terelgetett. Nem vett észre bennünket, mert egy árok partján lévő bozótos eltakart bennünket. Szerencsére volt ott éppen egy átjáró, így onnan lőttem körülbelül 120 méterről a Blaser R93-as típusú vadászfegyveremmel. Egy lövéssel sikerült terítékre hoznom.

– A trófea 13,46 kilogramm volt, a minősítésen aranyérmet kapott. Még nem tudom, hol lesz ennek a trófeának a végleges helye, majd keresek a számára a lakásban egy előkelő helyszínt. A feleségem elfogadja ezt a hobbimat, hiszen már vadász voltam, amikor megismerkedtünk. A kisfiam még csak másfél éves, de már érdeklődve nézegeti a trófeákat, illetve nagyon szereti az állatokat – tette hozzá Dancs Gergő.

KM-MML








hirdetés