Tények, tévhitek a vizsgaidőszakról

Tények, tévhitek a vizsgaidőszakról
© Fotó: Internet
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Még nem késő változtatni tanulási módszereinken, rossz beidegződéseinken.

Az érzelmek sokkal fontosabbak, mint ahogy a legtöbb ember gondolja. A tanulást és a vizsgázást nagyban befolyásolják érzelmi tényezők. Nagyon fontos, hogy az ember szeresse azt, amit csinál (jelen esetben a tanulást és az elsajátítandó tárgyat), mert így sokkal könnyebb tanulni valamit. Szeressük meg a „nemszeretem” dolgot! És próbáljuk meggyőzni magunkat arról, hogy érdekes, fontos és hasznos, amit tanulunk. Ez sokat segít abban, hogy könnyebb legyen a tanulás.

Hogy lehet hatékonyabb?

Nagyon sok módszert alkalmaznak arra a célra, hogy a tanulás hatékonyabb legyen. Célszerűbb, ha aktívan, intenzíven tanulunk. Sokkal többet ér, ha az első elolvasás után megpróbáljuk felmondani az anyagot, ahelyett, hogy akár négyszer elolvasnánk.

Jól bevált az úgynevezett PQRST-módszer. Itt a betűk angol igék kezdőbetűi. Ezek az igék a következők: review – question – read – self-recitation – test. A magyar megfelelői ezeknek: előzetes áttekintés – kérdés – olvasás – felmondás – ellenőrzés.

Előzetes áttekintés: mindenekelőtt át kell futni az anyag rövid vázlatát, a tartalomjegyzéket vagy a tételcímeket. Kérdéseket kell feltenni (magunknak) a témákkal kapcsolatban. Csak az 1. és 2. lépés, az előzetes áttekintés és a kérdések felvetése után olvassuk el az anyagot. Az elolvasás után megpróbáljuk felmondani az anyagot, végül ellenőrizzük a felmondás eredményességét. Ha ezzel elégedetlenek vagyunk, visszaléphetünk a 3. ponthoz, azaz újraolvassuk az anyagot úgy, hogy célzottan keressük a kérdéses információkat.

Van értelme?

Fontos, hogy az értelmet, az összefüggéseket, a logikát keressük az anyagban. Próbáljuk beleélni magunkat a vizsgáztató helyzetébe. Képzeljük el, hogy oktatóként milyen kérdéseket tudnánk kitalálni az anyaggal kapcsolatban. A vizsgáztató is ember! Ne egy rosszindulatú, szadista valakit lássunk benne, aki élvezetét leli a hallgatók kínzásában. Az oktatók általában örülnek, ha látják a munkájuk eredményét, és szívesen adnak jobb jegyeket.

Sakkpartihoz is hasonlítható a vizsga. Gondolkozhatunk a következő lépésen, amíg az ellenfél órája ketyeg. Ha a vizsgázó gyorsan válaszol, az oktatónak nem marad ideje nehezebb kérdéseket feltenni.

Sportolj a vizsgák előtt!

A sportolásnak számos kedvező pszichológiai hatása van, így ajánlható a vizsgaidőszak alatt is. A mozgás hatására csökken a feszültség, szorongás, javul a hangulat.

Figyeljünk az alvásra is! Nem biztos, hogy nyerünk azzal, ha a vizsga előtti éjszakát végigtanuljuk, és kimerülten esünk be a vizsgára.

Nagyon kétséges az energiaitalok haszna. A szorongás javíthat a teljesítményen, a túl nagy szorongás viszont bénító, elbutító hatású lehet.

Jó, ha ismerjük, előre felderítjük a vizsga helyszínét – tanácsolja dr. Szabó Pál egyetemi docens, pszichiáter, neurológus.

HBN








hirdetés