Tettre kész mentőtisztek

Oláh Imre és Laskai Ivett mutatták be az újraélesztést a kutatók éjszakáján
Oláh Imre és Laskai Ivett mutatták be az újraélesztést a kutatók éjszakáján - © Fotó: Kanalas Ottilia
Nyíregyháza – A sürgősségi ellátásban nincs idő tétovázásra, a mentésben minden perc számít.

Semmilyen gép, szerkezet nem pótolhat bizonyos emberi tulajdonságokat – villant át fejemen a gondolat, amikor beléptem pénteken a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán a mentőtisztek gyakorlótermébe.

Ha egy pillanatra megfeledkeztem volna arról, hogy a kutatók éjszakáján járok, egy szempillantás alatt el is hittem volna, hogy a leendő mentősök alig 2 méterre tőlem életet mentenek. Egy 180 centiméter magas, átlagos testalkatú férfi feküdt az esetkocsi hordágyán, a csúcsgépekkel felszerelt mentőautó faláról mindenütt zsinórok lógtak, feszült, a feladatara koncentráló arcokat, a mentésen dolgozó csapatmunka összhangját nézhette végig a külső szemlélő, az újraélesztés technikáját.

Rátermettséget igényel

A Megacode imitációs baba külsőre megtévesztésig hasonlít az emberre, a számítógéppel vezérelt bábu utánozni tudja a légzést, vezérléssel be lehet állítani a vérnyomását, szabályozni a szívműködést, és meg lehet figyelni az EKG-eltéréseket. A szimulációs eszköz segítségével a kivonuló gyakorlatok előtt több száz beavatkozást végeznek el rajta a mentőtisztek.

A legkorszerűbb gépek is pusztán eszközök a mentésre kiképzett szakemberek kezében, nem múlják felül az emberi döntésképességet, lélekjelenlétet, bátorságot, s a felelősségtudatot sem helyettesítheti semmiféle technikai eszköz.

Ezért is kapott hangsúlyt az idei Kutatók éjszakáján a mentőtisztképzés gyakorlati oldalának bemutatása, hiszen az orvosi után a sürgősségi szakmákban a mentőtiszteknek szerteágazó, alapos szaktudásra, precizitásra és egy nagy adag lelkiismeretességre van szükségük munkájukhoz – ezt hangsúlyozta Szelesné dr. Árokszállási Andrea is, az egyetemi kar sürgősségi és oxiológiai tanszékének vezető-helyettese.

– Az egyik legnehezebb és legfelelősségteljesebb szakma a mentőtiszti, sokat kell tanulniuk a hallgatóknak annak érdekében, hogy megbízható tudással lépjenek ki az intézmény kapuján, ugyanis a végzést követően rögtön, akár az első munkanapon teljes értékű mentőtisztek lesznek, önálló beavatkozási jogkörrel bírnak – mondta el a docens.

Új eszközök, új protokollok

– A mentésben folyamatosan jelennek meg az új protokollok, az egyetemi képzés tartalma – amelyet az Országos Mentőszolgálat dolgoz ki –, természetesen követi ezeket az újításokat.

A sürgősségi orvostan nagyon jó táptalaja a sokrétű tudományos munkának, a hatodik félévben szakdolgozati témát választanak a hallgatóink; a belgyógyászati, gyermekgyógyászati oxiológia közkedvelt területnek számítanak – fűzte hozzá Szelesné dr. Árokszállási Andrea.

– Az infarktus ellátásába és diagnosztikájába ástam bele mélyebben magam, de van még egy nagyon fontos téma, amit szívügyemnek érzek: az elsősegélynyújtás oktatása – kapcsolódott be a beszélgetésbe Oláh Imre végzős mentőtiszt, aki szerint időszerű kérdést feszegetett az idei Kutatók éjszakája is.

– Az idei program célzottan kapta a „Mentőtiszt hallgatók az életért” címet, ugyanis ösztönözni szeretnénk a civileket, hogy merjenek segíteni. Sokan mentőt sem mernek hívni, vagy nem tudják, milyen információkat kell közölni a diszpécserrel. Baleset, idegen test félrenyelése, víz alá merülés – rengeteg olyan szituáció fordulhat elő, amikor nincs szakszerű segítségnyújtó a helyszínen, s a laikus rátermettségén sok múlik. Mit tegyen, amíg a mentő megérkezik? Azt szoktuk mondani a legnagyobb kárt akkor okozzuk, ha nem cselekszünk; be kell avatkozni, mert ilyenkor, minden perc drága – utalt a végzős hallgató arra, hogy a civilek többsége fél hozzákezdeni az újraélesztéshez.

KO








hirdetés