Kulturális központ lehet Tiszavasvári

Szeptember elején végre felszentelik a kriptát, és visszahelyezik az elődök hamvait
Szeptember elején végre felszentelik a kriptát, és visszahelyezik az elődök hamvait - © Fotó: olvasónktól
Tiszavasvári – Három esztendeje kezdődött, mára elkészült a Dessewffy család kriptája Tiszavasváriban.

Ismét elkezdtek kavarogni a fejemben a gondolatok. Most nem a barbarizmusról, amelyről annak idején elmondtam a véleményem, sokkal inkább arról a folyamatról, amely odáig vezetett, hogy szeptember elején végre felszentelhető a kripta és visszahelyezhetőek az ott eredetileg örök nyugalomra vágyó elődök hamvai.

Manapság sok kritika éri a kormányt, a kritikusoknak egy sor esetben igazuk lehet, viszont az esetek jelentős részében, úgy gondolom, csupán üres, a napi politika érdekeinek megfelelő nyilatkozatok születnek. A hangadók egyszerűen nem veszik tudomásul, hogy a jelenlegi viszonyok között az államnak van meg a megfelelő eszköztára ahhoz, hogy egyes feladatokat sikerre vigyen. Ilyenek a kulturális örökségünk megőrzésével kapcsolatos feladatok, amelyet a Nemzeti Örökség Intézete képvisel, és ami Radnainé dr. Fogarasi Katalin főigazgató vezetésével immáron ötödik esztendeje tevékenykedik eredményesen.

Kulturális központ lehet

Tevékenységük bemutatása nem az én feladatom, ennek bármikor könnyen utánanézhet az érdeklődő. Azt viszont mindenképp ki kell emelnem velük kapcsolatban, hogy hathatós segítségük nélkül nem tartana itt ügyünk, s mind Tiszavasvári, mind pedig a Dessewffy család köszönettel tartozik az intézetnek.

Tiszavasvárit ez a projekt remélhetően visszavezeti a gyökereihez, amelyből erőt merítve elindulhat azon az úton, amely egy társadalmi és politikai feszültségekkel teli szabolcsi települést kulturális központként bekapcsol az ország vérkeringésébe.

Önerőből nem sikerült volna
Családunknak szintén sokat jelent ez a segítség, hiszen valljuk be, önerőből nem lettünk volna képesek a feladatot megoldani, mivel a nemesi családokat kevés kivétellel szinte földönfutóvá tette a kommunizmus negyven esztendeje, s ezt a csapást kevés kivétellel még nem tudták igazán kiheverni.

Ezért is tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy egy, a civileknél jóval szervezettebb állami intézmény adott esetben hathatósabban tud eljárni bizonyos ügyekben.

Önkormányzati szerepvállalás

Említést érdemel még, hogy amennyire volt módom utánanézni a tevékenységüknek, megfigyeltem, hogy egy-egy projektjüket inkább az említett emlékhely vagy személy történelemben betöltött szerepe vezérli, s nem a saját korában volt politikai hovatartozása. Ennek bizonyítéka, hogy Kossuth Lajos mauzóleuma és Dessewffy Emil nyughelye egyaránt fontos szerepet tölt be annak ellenére, hogy a maguk idejében ellentétes oldalon képzelték el országunk jövőjét.

Tiszavasvári önkormányzata a kezdeti nehézségek és félreértések után – Munkácsi Mihály alpolgármester vezetésével és Aleváné Siteri Éva hathatós közreműködésével – szintén jelentős áldozatokat hozott ügyünk sikerre vitelének érdekében. A Vasvári Pál múzeum munkatársai, Benyusz Marcell vezetésével, János István, Szathmáry László professzorokkal kiegészülve és Komiszár Dénes történész szakmai munkája szintén felbecsülhetetlen jelentőségű.

Egy reményteli jövő felé

Külön köszönet illeti Tóth Péter urat, aki a kapcsolatteremtés kezdeti szakaszában játszott jelentős szerepet. A kivitelezést Kismarty-Lechner Csaba, a Nemzeti Örökség Intézetének stratégiai igazgatója vezette.

Őszintén remélem, hogy szeptemberben nem csupán egy aggodalmakkal teli időszakot sikerül lezárnunk, hanem egy reményteli jövő irányba tudunk együttesen elindulni.

– Dessewffy Zsolt –



Tiszavasvári.
SZON.HU






hirdetés