Tisztelegnének a hősök előtt

Februárban helyszíni szemlét tartottak a temetőben Archív
Februárban helyszíni szemlét tartottak a temetőben Archív - © Fotó: Vincze Péter
Kisvárda – Még mindig nem tudni pontosan, mikor lesz Hősök Emlékműve Kisvárdán.

Az egykor Kisvárdán élő dr. Szilágyi László, aki ma már soproni lakos, nemrégiben azzal kereste fel a kisvárdai városvezetést, a Városszépítő Egyesületet és az egyházakat, hogy szeretne segíteni egy régi adósság rendezésében. Mert bár az első világháborúban elesett hősök emlékéveit éljük, s az elmúlt években egymást érték a centenáriumi megemlékezések, Kisvárdának még mindig nincs olyan emlékműve, ami előtt méltó módon hajthatnának fejet az emlékezők.

Régi probléma

A probléma már bő kilencven esztendővel ezelőtt is fennállt, ugyanis a Felső-Szabolcs című újság az 1924. szeptember 4-ei számában a következőket írta: „A hősök, kik hazánk védelmére hullatták drága vérüket, kétségtelenül rá is szolgáltak arra, hogy szülőföldjük emlékművel örökítse meg azt a soha meg nem hálálható hősi áldozatot, amellyel életük árán védelmezték meg hazánkat. Nyírbátor már lerója adósságát, s ezzel szemben Kisvárda még mindig s előreláthatólag még soká adós marad a Hősök emlékművével.”

Dr. Szilágyi Lászlót többek között a város köztemetőjében tapasztaltak késztették az első lépések megtételére, ugyanis ott felszámolnák azt a területet, ahol az I. világháborús honvédsírok álltak.

– Gyermekkoromban, az 1950-es években még láthattuk a korhadt fakereszteket és a szétomló sírokat, amikor a Megyeri plébános úr vezetésével alkalmanként megemlékezhettünk a hősökről. Nem engedhetjük, hogy nyoma se maradjon mindannak, amit a szívünkben és az emlékeinkben oly féltőn őrzünk – fogalmazta meg álláspontját közleményében az 1967–1977 között Kisvárdán élő fogorvos, aki leírta azt is, hogy egymillió forintos alapot kíván létrehozni a kezdeményezés elindításához.

– Hős katonáink emlékének megőrzése közös felelősségünk. Ezért az összeget elkülönített, e célra zárolt számlán szeretném elhelyezni. Az összeg felhasználási feltétele, hogy az emlékművet olyan helyen állítsák fel, ahol sokan láthatják, mementóként állítva a jelen és a jövő magyarjai elé – tette egyértelművé az alap soproni létrehozója.

Közös értékek

A tiszteletreméltó kezdeményezés végül megmozdította a várost, ugyanis Lengyel Szabolcs, a Városszépítő Egyesület elnöke már február 16-án helyszínbejárást kezdeményezett a református egyház képviselőivel közösen.

A szemlén Néző István helytörténész is részt vett, ráadásul régi fotók alapján a régi sírok maradványait is megtalálták a terepegyengetéskor már összetolt földhalmok és bozótmaradványok között.

A terület a református egyház tulajdonában van, s az egyház időközben fel is ajánlotta, hogy a létesítendő emlékműhöz ingyen biztosítanak területet. A megvalósításhoz pályázati lehetőségek is igénybe vehetők, amelyeket kár lenne elhalasztani. Az I. világháborúhoz kötődő társadalmi emlékezet éb­rentartásához egy város összefogására van szükség, és ha ez az emlékmű végre kézzelfogható realitássá válik, hozzájárulhat a közös érté­keken, történelmen és kultúrán alapuló magyar és eu­rópai identitás erősítéséhez.

– KM-MJ, Vincze Péter –

Címkék: ,







hirdetés