Tíz éve volt az első szívkatéterezés Nyíregyházán

Tíz évvel az első szívkatéteres beavatkozás után Sánta főorvos és Karcsi bácsi
Tíz évvel az első szívkatéteres beavatkozás után Sánta főorvos és Karcsi bácsi
Nyíregyháza – A tíz évvel ezelőtt Nyíregyházán elsőként beültetett stent ma is tökéletesen működik.

– Akkor már állandóan fáradt voltam, fizikai munkát nem is tudtam végezni, ötven métert mentem, utána meg kellett állni, úgy éreztem, szétrobban a fülem – így emlékszik vissza Karcsi bácsi, hogy tíz évvel ezelőtt, június 19-én miért került be a nyíregyházi Jósa András kórházba. Most a CVC (Kardiovaszkuláris Centrum) kórtermében beszélgetünk, az ablak melletti ágyon ülve a 84 éves – korát meghazudtolóan fiatalos – Szolnoki Károly nevetve meséli: akkor hárman voltunk a szobában, a többiek ijesztgettek is, meg le akartak beszélni a műtétről, de én aztán nem hallgattam rájuk. Így jött el június 23-a, amikor Nyíregyházán először végeztek szívkatéterezést, és Karcsi bácsi megkapta a stentet, amely kitágította az elzáródott koszorúeret.

– Kicsi, keskeny volt az ágy, a kezemre kellett ráfeküdni, mert nem tudtam hová tenni, ez már nagyon szép, itt minden kényelmes – néz körbe a kórteremben. Kórháztöltelék voltam, műtöttek többször is. Nem féltem én a katéterezéstől, jól is sikerült, visszajött az erőm, minden munkát elvégeztem, nem volt nekem semmi gondom – foglalta össze a beavatkozás eredményét a Nagykállóban élő Karcsi bácsi, aki most kontrollra érkezett. Azt pedig dr. Sánta János főorvos, a kardiológiai osztály szubintenzív-őrző részlegének vezetője is megerősíti, soha semmi gond nem volt a beültetett stenttel, ma is tökéletesen ellátja a feladatát.

Már túl vannak a tízezrediken is

Arra a kérdésre, hogy milyen volt a mostani vizsgálat, Karcsi bácsi felnevet. – Ő izzadt, én meg nyugodt voltam – és hálás tekintettel néz a főorvosra, aki a tíz évvel ezelőtti kórlapot is megkereste a „jubileumi” katéterezésre.
A főorvos sem fejeltette el az első beavatkozást a Sóstói úti épületben.

– Előtte 1–2 hónapig a debreceni kardiológiai klinikán sajátítottuk el a fogásokat, nagyon magasan képzett szakemberek felügyelték a munkánkat – említi a főorvos. A saját hely, saját labor hatalmas lépés volt a megye kardiológiai ellátásában. Addig a betegeket Debrecenbe kellett átszállítani, ami 50 kilométer, 50 perc veszteség, pedig minden perc számít, ha a szívizomelhalás mértékét szeretnénk minimálisra csökkenteni.

– Tavaly végeztük a tízezredik szívkatéterezést, évente 1500–1600 beavatkozás történik itt – említ egy másik fontos adatot dr. Kőszegi Zsolt, az Intenzív Kardiológiai Labor osztályvezető főorvosa. Ő és Sánta főorvos végezték azt a bizonyos első katéterezést.

– A modern módszereknek köszönhetően megyénkben is felére csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések között vezető halálokként számon tartott akut szívizom-infarktusos betegek halálozási aránya – mutat rá egy fontos tényre a főorvos. – A kardiológián 2006 óta végezzük a koszorúérbetegek szívkatéteres kezelését. Ezzel egy időben az osztályon elkezdődött a szívritmus-szabályozó készülékek beültetése is. Az újítások, fejlesztések eredményeként minden igényt kielégítő, modern felszereltségű katéteres labor, a hozzá tartozó 12 ágyas kardiológiai őrző várja a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel küzdő betegeket a hét minden napján 24 órában.

– Működik a Rizikó szakrendelés is, ahová várjuk mindazokat, akiknek a családi halmozódás miatt kell tudatosabban figyelnie életvitelére, szívének, érrendszerének egészségére – hangsúlyozza dr. Kőszegi Zsolt.

Rosszak a megbetegedési mutatók

Évente 60–70 ezer ember veszíti el életét hazánkban különböző szív- és érrendszeri betegség következtében. Ezen belül koszorúér-megbetegedésben, pontosabban az okozott infarktusban 25–30 ezren halnak meg.

– Magyarországon a vezető halálokok egyike a szív- és érrendszeri megbetegedés. A megyében a halálozási mutatók rosszabbak az országos átlagtól, köszönhetően annak, hogy a régió adottságai miatt sokkal többen élnek rossz szociális körülmények között – mutatott rá egy komoly problémára dr. Polgár Péter professzor.

Komoly veszélyt jelent, hogy a betegség sokáig tünetmentesen zajlik a szervezetben, az ember nem érez semmiféle előjelet, sokan a tüneteket sem veszik komolyan, s vannak, akik az életmentő beavatkozást követően nem tartják be az orvosi utasításokat.

Rendszeres szűrővizsgálatokkal, a kockázati tényezők (dohányzás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, stressz, alkoholfogyasztás, magas vérnyomás) csökkentésével a betegség jelentős százaléka megelőzhető lenne.

KM








hirdetés