Tizenegy különböző sapkában az olimpiákon

Akt.:
Császári Attila sportolói relikviáit is kiállították a vándorgyűlésen
Császári Attila sportolói relikviáit is kiállították a vándorgyűlésen - © Fotó: Benyusz Marcell
Tiszavasvári – Az édesapja révén Tiszavasvárihoz kötődő Császári Attila büszke a kisváros sporteredményeire.

Most már tényleg kezdjük azt hinni, hogy aki híres sportoló Magyarországon, annak minimum egy kis köze van a megyénkhez. Öttusában különösen erős az ilyen jellegű felhozatal, hiszen az olimpiai bajnok Balczó András és Móna István nyíregyházi kötődése régóta ismert. Legutóbb pedig Császári Attiláról derült ki – legalábbis a számunkra csak most –, hogy a rokoni szálai Tiszavasváriig vezetnek.

Azok a disznóölések!

– Édesapám itt született, a városegyesítés előtt, Bűdön – utalt Tiszavasvári régi nevére, Bűdszentmihályra is a világbajnoki ezüstérmes öttusázó, aki sportdiplomáciai és marketingvonalon és vállalkozóként dolgozik manapság, és díszvendég volt a városban rendezett hétvégi olimpiai vándorgyűlésen. – Aztán Budapestre került katonának, megjárta a frontot, hadifogságba is került, tehát évtizedekre eltávolodott ettől a térségtől. Már nagy gyermekként, fiatal felnőttként szembesültem rokonságunk eme ágával, illetve Kovácsné Nagy Julika dolgozott a családfáján, ezáltal jutott el édesapámig, és akkor kezdtünk újra Tiszavasváriba járni. A tél végi időszakokban hagyományos disznóvágásokon vettünk részt, amit nagyon élveztünk. Büszkeség töltött el, amikor a felavatott sportmúzeumba lépve azt konstatálhattam, hogy ez a kis város mennyi szép eredménnyel rendelkezik. Ennek bemutatására nagyszerű apropót adott ez a vándorgyűlés.

A Magyar Olimpiai Akadémia 68. ilyen rendezvényéről volt szó. Méltóképpen lehet ezeken ápolni az ötkarikás játékok hagyatékát?

– Jobban nem látok bele az életébe, de az a fajta hagyományőrzés, ami nélkül nincs jövője a magyar sportnak, az nincs jobb kezekben, mint a Magyar Olimpiai Akadémiáé – felelte Császári Attila. – A Magyar Olimpiai Bizottság egykori elnökségi tagjaként, alelnökeként tudom, sokkal jobban a jövőbeli eredmények elérésére fókuszál a MOB, vagy éppen arra, hogyan lehet díjazni, értékelni az aktuális eredményt. Túlságosan jelen- és jövőfókuszú, az akadémiai tagozat viszont éppen a hagyományokat ápolja. Ez azért fontos, mert nincs jövőnk, ha nem ápoljuk a múltat. Az ilyen összejöveteleken erősödik a rendezőkben a lokálpatriotizmus érzése, a kihelyezett üléseken pedig aktivizálják az adott település sportembereit, és ezzel csak a legjobbat teszik.

Eufória, majd terror

Olimpiával kapcsolatos rendezvényen nyilván szóba kerülnek az ötkarikás játékok, főleg, ha két sportágban is szóba jött az ember neve a világ csúcseseményén.

– 1972-ben, Münchenben, tizennyolc éves gyerekként lehettem ott, úszóként, a váltó tagjaként – idézte fel az emlékeit Császári Attila. – Az olimpiai falu, az étterem és az uszoda háromszögében teltek a napjaim addig, míg versenyeztem, semmit nem láttam az olimpiából. Bejutottunk a döntőbe, elértük a célkitűzést, boldog voltam, hogy maradok, és az olimpia végéig élvezhetem a kavalkádot. Bementem a városba, megnéztem egy-egy versenyt, elcsíptem Balczó Bandi olimpiai bajnoki címét, euforikus hangulat uralkodott, de mire a faluba visszaértünk, már megtörtént a tragikus terrorcselekmény. Másnap hajnalban bennünket haza is küldtek. Megjegyzem, ekkor nem gondoltam volna, hogy a moszkvai olimpiára már öttusázóként készülhetek fel. Nehezen indult tehát a kapcsolatom az olimpiával, de annál szebb lett, hiszen versenyzőként, majd később öttusában főtitkárként, elnökként, a nemzetközi szövetség technikai bizottsági tagjaként, vagy éppen Sydney-ben főzsűriként, európai szövetségi elnökként, MOB-funkcionáriusként, majd a magyar csapatot negyvennyolc éve öltöztető sportszergyártó képviselőjeként, összesen tizenegyféle funkcióban, ha úgy tetszik, tizenegy különböző sapkában lehettem ott a különböző olimpiákon – a nyári mellett néhány télin is.

Öttusázóként viszont nem, hiszen a Moszkvában végül ezüstérmes csapatban nem kapott helyet, Los Angeles előtt pedig történt, ami történt.

Elindult egy másik karrier

– Eséllyel pályáztam az 1984-es részvételre, de a bojkott kimondásával már tudtam, harmincévesen Szöul nekem már túl messze van – így Császári Attila. – Nekem különösen fájó volt a bojkott kimondása, egycsapásra más lett körülöttem a világ. Egyik pillanatról a másikra visszavonultam, az öttusa lovasnyergéből beültem az öttusa főtitkára székébe, és beindult a nagyon szép másik karrierem. Ezért nem tudok nagyon csúnyán visszagondolni a bojkott körüli időkre, de azt is megértem, hogy akinek egyedüli lehetőségként vették el az életéből a részvételt, annak nagyon nagy seb a mai napig az a döntés.

Császári Attila sporthoz köthető életútja

Császári Attila úszókarrierje után 1973 és 1984 között a Budapesti Honvéd csapatában öttusázott. 1981-ben egyéni magyar bajnok, 1981-ben és 1982-ben a világbajnoki ezüstérmes csapat tagja. Csapatban többszörös magyar bajnok volt. 1985-ben megkezdődött sportdiplomáciai karrierje. 1988-ban a Nemzetközi Öttusa Szövetség technikai bizottságának tagja, 2000-ben a sydney-i olimpián az öttusaversenyek főzsűrije volt. Ugyanebben az évben választották meg az Európai Öttusa Szövetség elnökének, valamint a Nemzetközi Öttusa Szövetség végrehajtó bizottsága tagjának. 1996-ban a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja, a Parlament Ifjúsági és Sportbizottság Tanácsadói Testület tagja, 1996–2008 között a Magyar Öttusa Szövetség elnöke.

KM-BT



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés