Több mint 300 program 9 nap alatt… Remek volt az idei VIDOR-gás!

Akt.:
Több mint 300 program 9 nap alatt… Remek volt az idei VIDOR-gás!
Nyíregyháza – A VIDOR, nevéhez méltó módon, vidámságot csempészett a fesztiválozók mindennapjaiba.

Az igazi VIDOR-rajongók úgy érezhetik: alig kezdődött el, máris véget ért! Augusztus 24-én délután a Kelet Brass Band zenészei elfújták az esőfelhőket, és a megnyitó után a Tied a világ Illés-slágereivel elindult a programkavalkád. Szombaton és vasárnap ráijesztett a hűvös idő a szervezőkre, de a fesztiválozók kitartottak, és bár egy kicsit melegebben öltözve, de végigtombolták a koncerteket.

Derűvel teli belváros

Hétfőtől aztán minden visszatért a régi kerékvágásba, és ismét a napsütésé, no meg a vidámságé volt a főszerep. Délutánonként megtelt a belváros: voltak, akik koncertet hallgattak, másokat az utcaszínházi előadás kötött le, a gyerekek a bohócok, bűvészek mutatványait csodálták. Parádés volt a koncertkínálat: felléptek a hazai könnyű­zenei élet kiválóságai – mások mellett Pápai Joci, a Wellhello és Caramel is koncertet adott –, de a világzenét szeretők is kedvükre válogathattak a jobbnál jobb előadók között. Olyan remek zenészek és együttesek léptek fel, mint amilyen Ferenczi György (bal szélső fotó), a Sugarloaf, Nógrádi Gergely (bal oldalon egymás mellett), vagy Sena (bal alsó kép). Láthattunk élő szobrokat – velük még a nyíregyházi röplabdacsapat tagjai is fotózkodtak (alul, balról a 2. kép), voltak irodalmi estek a Bencs villában, a MŰvész Stúdióban, de a Kossuth téren is. Nagyon népszerű volt a villámsakkverseny, jártak-keltek a pantomimesek, buborékfújók, és hosszú sorok álltak a karikaturisták előtt is. A fesztivál véget ért, most nincs más dolgunk, mint elraktározni az élményeket és várni a következőt…


Könnyfakasztó limerickdöntő

Fantasztikus hangulat és kiváló ötsorosok a finálén.

01_9412

A zsebkendők is szerepet játszottak a IV. Nyírségi Limerickbajnokság döntőjében péntek este, a MŰvész Stúdióban, de szerencsére szomorúságról szó sem volt: sokan annyira nevettek, hogy még a könnyük is kicsordult…

Filmek, szakmák

Na, de kezdjük az elején: a versenyre, amelyet A Vörös Postakocsi, a Móricz Zsigmond Színház és lapunk hirdetett meg, közel ötszáz alkotás érkezett. Az előzsűri (Kulin Borbála és Száraz Ancsa) öt csapatot és huszonöt egyéni jelentkezőt juttatott a pénteki fináléba, amit Göttinger Pál (Imike néven száguldó riporter, „egyébként” a színház főrendezője) stájer néptánccal kezdett. A játékmester ezúttal is Illyés Ákos volt, aki hatalmas taps közepette szólította be az est főszereplőit, a pehelysúlyú filmszinkronúszás bajnokát, Kuthy Patríciát, az a capella SC olimpiai bajnokát, Nyomtató Enikőt és a kiugró beugrás bajnokát, Szép Evelint. A döntős limerickekről egy-egy videó készült, az ötsorosokat pedig a VIDOR Fesztiválon fellépő társulatok művészei adták elő: olyan kiváló színészek szavalták el a beérkezett alkotásokat, mint Für Anikó, Tenki Réka, Molnár Piroska, Nagy Zsolt, vagy Szikszai Rémusz – nem mindennapi élmény volt!

A középdöntőbe tíz limerick jutott, ezeket a versenyzők egy-egy film hangulatát idézve adták elő, így megjelent a Keresztapa, a Star Wars, a King Kong, a Titanic, a Maszk és a Baywatch is – Pamela Anderson sokat tanulhatott volna a látottakból, az bizonyos! A mozdulatot, ahogy a vízimentő lány egy horgászbottal igyekszik segíteni a fuldoklón, Göttinger Pál is megjegyezte! A nézők a székükön talált gombokkal szavaztak a nekik legjobban tetsző versikére, majd következtek a csapatverseny limerickjei – ezeket egy-egy szakmára jellemző módon mutatták be a színészek. Jártunk kihallgatáson, kozmetikusnál, orvosnál, tetoválószalonban, de cirkuszban is – ez utóbbi helyen a késdobálást egy nézőn gyakorolta a versenyző, de szerencsére mindenki élve megúszta a kalandot. Ezt a fordulót is szavazás követte, így kialakult a döntő döntője. Csapatban a Sárga kacsák és a Stoppos jelige limerickjei csatáztak a győzelemért, az alkotásokat a művészek filmstílusokban mutatták be: volt western, musical, akció- és felnőttfilm is, nagy csatában pedig a Stoppos, azaz, mint kiderült, a zajtai Kovács Pál és felesége nyert. Egyéniben a Kótaj és az Álljon meg a műhold csaptak össze, a színészek pedig ijedősen, férfiasan, szerelmesen, bizonytalanul, önimádóan és túlgesztikulálva is előadták a verseket. A közönség dőlt a nevetéstől, az utolsó gombszámolás után pedig a Kótaj vitte el a pálmát. A jelige Borbély Mihályt takarta, aki a csapatgyőzteshez hasonlóan ott ült a közönség soraiban. Mint megtudtuk: a fővárosban él, a VIDOR-ra látogatott haza, de még soha nem járt Kótajban…

A döntő tele volt ötlettel, humorral, így a köszönet nemcsak olvasóinknak jár, akik limericket írtak, de a színház művészeinek is, akik fantasztikus élménnyel ajándékoztak meg bennünket.

A győztes limerickek

Stoppos

Ott állt egy lány, de nem dísznek,

mondtam neki, hogy felveszlek.

Figyelj, macsó gyerek!

veled ötért elmegyek.

Ugyan, ingyen is elviszlek.

Kótaj

Én sose láttam még Párizst sem.

Talán Kína sem csak pár rizsszem.

És nem futja ki Tajvan,

Maradok hát Kótajban.

S fogva tart egy szempár is. Asszem.


A legtöbb előadásról hasonlóan vélekedtek

A fesztivál alatt összesen 17 színházi előadást láttak a szakmai zsűri tagjai, köztük dr. Kokas Róbert, akitől nem áll távol a színház világa, hiszen ő is gyakran áll színpadra.

Színházi sztorik

– Nagyon elfáradtam, de mindenért kárpótoltak az előadások, a fantasztikus színészi teljesítmények – mondta lapunknak.

– Ami nehézzé tette ezt a kilenc napot, az az átmenet volt: amint véget ért a nagyszínpadi előadás, má­ris kezdődött a kamarai. Fejben percek alatt át kellett állni, ráadásul mindig egy teljesen más műfaj várt bennünket – ebben az évben nagyon széles volt a műfaji paletta. A zsűritagokkal mindig délután hatkor találkoztunk, hogy megbeszéljük az előző napi két előadást. Először mi, civilek mondtuk el a véleményünket, majd Benedek Miklós, a zsűri elnöke, aki szakmai szempontok alapján értékelt. De nemcsak a darabokról beszélt: rengeteg színházi sztorit is hallottunk tőle. Nekem ő az egyik nagy kedvencem, azért is örülök annak, hogy találkozhattunk, beszélgethettünk. Homlok­egyenest eltérő vélemények nem nagyon voltak, a legtöbb előadásról hasonlóan gondolkodtunk – mondta dr. Kokas Róbert, aki konkrétumok említése nélkül annyit elárult: számára a kamarai előadások élvezetesebbek voltak az intim tér, és a művészek közelsége miatt.


Feszegetnék a népi hangszerek határait

Minél több stílust szeretnének megismerni és beépíteni a dalaikba.

– Ha nagy általánosságban kellene megfogalmazni, hogy mire vágyunk, akkor azt mondanánk: szeretnénk sokáig stabilan működni, fellépni és lemezeket készíteni, ezen túlmenően az a cél, hogy minél több stílust ismerjünk meg és építsünk be a dalainkba. Feszegetnénk a népi hangszerek korlátait, mert kíváncsiak vagyunk arra, hogy ha ezeket összeengedjük, mit tudunk belőlük kihozni – ez mondták a koncertjük után a Góbé együttes tagjai a Mustár FM két olasz önkéntesének, Federico Bonettónak és Federico Fusillónak (a fordításért Kerekes Márknak jár köszönet). – Egyikünk sem budapesti, mi a fővárosban találkoztunk, és az ott adott klubkoncertjeink tettek bennünket azzá, akik lettünk, és azért hívnak bennünket fesztiválokra, mert ott telt ház előtt játszunk. Szóval, fontosak a budapesti koncertek, de nagyon szeretünk/szeretnénk fellépni azokban a városokban, falvakban is, ahová kötődünk. És persze imádjuk a fesztiválokat, ahol megismerhetik az emberek a zenénket – a VIDOR-on most vagyunk harmadszor és azt látjuk, a fesztivál egyre nagyobb, egyre színvonalasabb.

gobe

A zene univerzális nyelv
Arra a kérdésre, hogy miért csak magyarul szólalnak meg a dalaik, azt mondták: ha nem így lenne, nem lennének önazonosak. – A zene egy univerzális nyelv, amit mindenki megért. Azt tapasztaljuk, hogy ha külföldön lépünk fel, a közönséget egyáltalán nem zavarja, hogy nem értik a szöveget: élvezik a zenét, és a magyar nyelv dallamosságát. Mi a magyar népzenét szeretnénk ismertté tenni, ezért számunkra természetes, hogy az anyanyelvünkön énekelünk – mondták.


360 fokos videó: Bohócok, bűvészek, utcaművészek – a gyerekek kedvencei

Bűvölnek és bohóckodnak: a legkisebbeket és magukat is szórakoztatták a VIDOR-on.

A VIDOR a gyerekek szórakoztatásáról is gondoskodott: napról napra bűvészek, bohócok, utcaművészek műsora vonzotta a legkisebb fesztiválozókat a belvárosba. Habók János bűvész – akit egy tehetségkutató műsorból is ismerhet a nagyérdemű – interaktív előadással várta a közönséget a Kossuth téren. – Mint minden gyereket, érdekelt a bűvészkedés – mesélte Habók János arról, hogy találta meg hivatását. – A Füles magazinokból megtanultam néhány mutatványt, szórakoztattam az osztálytársaimat. Egy barátom látta, hogy a Corodini Bűvészklub felvételt hirdet, és szólt nekem: „Jani, szerintem ez téged érdekel”! Mindez harminckilenc éve történt.

Habók János arról is beszélt, hogy mivel műsora alatt többször is a színpadra szólítja a nézőit, nem mindegy, hol lép fel. Ha olyan helyen, ahol a gyerekek nem ismerik egymást, akkor egy kicsit félénkebbek, és nehezebben veszik rá magukat a szereplésre.

A bűvész előadása után a Duotrixx bohócai foglalták el a belvárost. Valtner Miklós és Csongrádi Csaba szinte a kezdetektől fellépnek a VIDOR-on: immár tizenhatodszor érkeztek a fesztiválra. A formáció minden délután szórakoztatta a közönséget cirkuszművészeti produkcióival. – Az összes iskolából kirúgtak minket, nem tudtunk továbbtanulni és bohóckodásra adtuk a fejünket – mondta tréfásan Valtner Miklós. – Viccet félretéve, mindketten színpadi emberek vagyunk. Húsz esztendeje találtunk egymásra, és évről évre alakult ki, amit most csinálunk. – Hosszú évek óta járunk ide – tette hozzá Csongrádi Csaba. – Próbálunk mindig újítani, reméljük, sikerül mindig egy kis friss színt vinni a fesztiválhangulatba.

Nézz körbe 360 fokban!

A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera háta mögött! Még több 360 fokos videóért iratkozz fel a Hírek 360 YouTube-csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook-oldalát!

NA








hirdetés