Törölve

Egy napilap olvasói számára egyetlen igeidő létezik: a jelen, és egyetlen nap: a ma – mert ami reggel még aktuális, estére már lejárt lemez. De ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség a régiekre, sőt! Száraz Ancsa jegyzete.


Egy-egy fontos dátumhoz érve az első dolgunk elővenni a megfakult lapszámokat, hogy felidézzük, mit is írtunk egykor. Úgy bánunk velük, mint a hímes tojással, mert az értékük felbecsülhetetlen. Mennyivel könnyebb, ha az internetes korszakból tallózhatunk! Néhány kattintás után olvashatók a cikkek, láthatók a képek – elénk tárul egy korlenyomat, ami megmarad, amíg világ a világ. Illetve, amíg a rendszer megengedi.

A Népszabadság tulajdonosa nem akarta, hogy ez a következő generációknak is megadasson: eltüntették már a lap szinte teljes archívumát. Nem volt tele győzelmi jelentésekkel, ez tény. De hozzánk tartozott, a közös múltunk része volt. A hivatalos magyarázat szerint gazdasági okok miatt húzták le a napilapnál a rolót – tegyük fel, így történt. És a digitális archívum megsemmisítését mivel magyarázzák? Több tízezer cikk és több százezer kép tűnt el a virtuális semmiben, mintha nem is léteztek volna. A pusztítás a kor tükre, aki tiszteli a sajtót, és az abban dolgozókat, ilyet nem tesz. Az elhallgattatás közepette ez a törlés gomb most mindennél beszédesebb.

Száraz Ancsa

Címkék: ,







hirdetés