Trócsányi: a migráció és az uniós föderalizációs törekvések miatt szükséges módosítani az alaptörvényt

Budapest, 2018. június 5. Trócsányi László igazságügyi miniszter expozét tart az alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 5-én.
Budapest, 2018. június 5. Trócsányi László igazságügyi miniszter expozét tart az alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 5-én. - © MTI Fotó: Bruzák Noémi
Budapest – Az igazságügyi miniszter szerint a globális migrációs folyamatok, az Európai Unióban előretörő föderalizációs törekvések és az egyén magánszféráját fenyegető kihívások szükségessé teszik, hogy az alaptörvény pontosítsa a magyar állam egyes szervezeti és jogi kereteit.

Trócsányi László Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról kedden, az Országgyűlésben elmondta, a javaslat aktuális kihívásokra ad az alaptörvény szellemiségével, az európai alapértékekkel és a nemzetközi jog követelményeivel egyaránt összhangban álló válaszokat.

A miniszter közlése szerint a módosítás megerősítené a szuverenitás és az alkotmányos önazonosság védelmét, kimondja, hogy az alkotmányos önazonosság védelmezése az állam alapvető kötelessége; a módosítás rögzíti, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be.

Szerinte az EU-ban két vélemény áll szemben egymással: az egyik szerint minél több hatáskört uniós szintre kell emelni, míg a másik nézet hívei nem fogadják el olyan hatáskörök uniós szintre emelését, amelyek az önálló államiság megsértésével járnának.

A miniszter az utóbbi nézet hívei közé sorolva magát azt mondta, ha az uniós jog, az uniós intézmények döntései egyoldalúan felülírhatnák az egyes államok alkotmányos önazonosságát, illetve alkotmányos berendezkedésének alapvető elemeit, azzal a tagállamok szuverén állami léte oldódna fel a közös európai jogrendben.

Hangsúlyozta: az alkotmány mostani módosítása egyértelművé teszi, hogy a közös uniós hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvénybe foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Trócsányi László azt mondta, erre az elvi keretre különösen nagy szükség van a migrációs válság közepette, amikor az Európai Unió egyes intézményei a megoldást a menedékkérők tagállamok közötti áthelyezésében és áttelepítésében látják. A változtatás összhangban van a magyar embereknek a 2016. októberi népszavazáson és a 2018. áprilisi választáson megerősített akaratával – hangoztatta.

Elmondta, a módosítás a jövőre vonatkozóan megakadályozza a magyar alkotmányos szervek és egyúttal a magyar nép akaratát figyelmen kívül hagyó, idegen népességnek az ország területén történő kényszerű elhelyezésére vonatkozó, “oktrojált” döntések végrehajtását.

A menedékjogot érintő változtatásról azt mondta, az alaptörvény vonatkozó bekezdésének új megfogalmazása egyértelművé teszi, hogy a menedékjogra alapvető jogként Magyarországon csak az jogosult, aki közvetlenül olyan területről érkezik, ahol a genfi egyezmény szerinti üldöztetés vagy az attól való félelme megalapozott.

Minden más esetében – vagyis ha valaki olyan országon keresztül érkezik, ahol a genfi egyezmény szerinti üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve – az Országgyűlés szabadon dönthet arról, hogy menedékjogot vagy ahhoz hasonló védelmet biztosít-e – mutatott rá.

Jelezte, a módosítás megerősíti a rendőrség feladatait a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.

Trócsányi László a külön közigazgatási bíráskodás létrehozását a többi között azzal indokolta, hogy a közigazgatási perekben a felek nem egyenrangúak, és ez aktívabb bírói fellépését kíván, illetve az eljárás lefolytatása olyan szakismeretet is feltételez, amely jellemzően a közigazgatásban szerezhető meg.
Hangsúlyozta: “a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga”, ez azonban nem jelenti a bíróságokra vonatkozó szabályok változtathatatlanságát.

A miniszter – aki 30 éve kutatja a közigazgatási bíráskodást – felhívta a figyelmet arra, a polgári perben egymással egyenrangú, mellérendelt felek vitáját dönti el a bíró, a közigazgatási perben viszont az egyik alanynak erőfölénye van, az egyén áll az államhatalommal szemben.

Beszélt az elkülönült közigazgatási bíráskodás magyar történeti hagyományáról: a magyar közigazgatási bíráskodás 1896-ban jött létre, majd a kommunista diktatúra 1949-ben felszámolta.

A miniszter ismertetése szerint a rendes bírósági szervezet hatásköre továbbra is elsődlegesen a büntetőügyekre és a magánjogi jogvitákra terjedne ki, a közigazgatási bíróságok hatáskörét pedig alapvetően a közigazgatási jogvita kereti jelölné ki. A rendes bírósági szervezet legfőbb szerve a Kúria, a közigazgatási bíróságoké a Közigazgatási Felsőbíróság – tette hozzá.

Egy másik változtatással egyértelművé válna – folytatta -, hogy a jogalkotói cél elsődleges forrása a törvény preambuluma és a jogszabály-tervezetek indokolása. Ez a rendelkezés 2019 januárjában lépne hatályba – jegyezte meg.

Trócsányi László a magánszféra védelméről közölte, a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Lehetővé teszik – mondta -, hogy a bíróság esetről esetre mérlegelje, mikor jár ezeknek a jogoknak a gyakorlása mások magánéletének sérelmével. A módosítással az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében – jelezte.

A miniszter értékelése szerint az alaptörvény első három módosítása nem volt lényegi, a negyedik és ötödik módosítás érdemi volt, azok az Alkotmánybíróság határozatával, illetve az Európai Bizottsággal történő megállapodással voltak összefüggésben. Hozzátette: a hatodik módosítás az Európában kialakult terrorveszély miatt kívánt védelmet nyújtani Magyarország polgárainak.

– MTI –








hirdetés