Trump-Kim csúcstalálkozó – Korea-kutató: A bizalomépítésről szólt a szingapúri csúcs

Trump-Kim csúcstalálkozó – Korea-kutató: A bizalomépítésről szólt a szingapúri csúcs
© Fotó: AFP
Budapest – Alapvetően a bizalomépítésről szólt Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong észak-koreai vezető keddi szingapúri csúcstalálkozója Csoma Mózes Korea-kutató szerint. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett: ilyen magas szintű és közvetlen találkozó még nem volt az Egyesült Államok és Észak-Korea hatalmon lévő vezetője között.

A jelenlegi helyzet jellemzéséhez a kutató Mun Dzse In dél-koreai elnököt idézte, aki közvetlenül a csúcs előestéjén kijelentette: a mostani találkozóra úgy kell tekinteni, mint egy hosszú folyamat első lépésére. Csoma Mózes szerint teljes mértékben ez igazolódott be, megindult a bizalomépítés folyamata. Olyan megállapodások ugyan nem születtek, amelyekre áttörésként lehet tekinteni, mégis szimbolikus, egyben történelmi jelentőségű, hogy az amerikai elnök és az észak-koreai vezető közvetlenül találkozott egymással.

A kutató ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Észak-Koreában az Amerika-ellenesség mindig is nagyon nagy szerepet játszott. Ebből a szempontból is nagy jelentősége van annak, amit Kim Dzsong Un a csúcstalálkozó kezdetén mondott, nevezetesen, hogy a múlt sérelmei miatt nem volt egyszerű a csúcs tető alá hozása. “Ezért mindenképp úgy tekinthetünk a szingapúri találkozóra, mint egy nagyon fontos lépésre, az amerikai-észak-koreai kapcsolatok első mérföldkövére”- fogalmazott Csoma Mózes.

A kutató szerint ennek értékéből nem von le az a tény, hogy a közös dokumentum kevés konkrétumot tartalmaz, így egyebek között nincs szó benne az 1950-1953-as koreai háborút lezáró, az április 27-i Korea-közi panmindzsoni nyilatkozatban az idei esztendőre előirányzott békeszerződésről és a Koreai-félsziget kilátásba helyezett atomfegyver-mentesítésének ellenőrzéséről sem. Egy teljesen általános jellegű dokumentumot írtak alá, ami azt jelenti, hogy az olyan “részletkérdésekben”, mint a békeszerződés megkötése, az atomfegver-mentesítés módja, ellenőrzése, az Észak-Korea elleni amerikai szankciók felfüggesztése , az előkészítő tárgyalásokon, a munkacsoportokban az elmúlt hetekben még nem jutottak közös nevezőre. ” Ennek ellenére nagyon fontos, hogy sor került a csúcstalálkozóra és biztos vagyok abban, hogy a további részetekről munkacsoportokban egyeztetnek majd” – mondta a kutató, ismét arra utalva, hogy egy hosszú út első lépésére került sor.

A Korea-félsziget elmúlt másfél évére visszatekintve Csoma Mózes hangsúlyozta, hogy a koreai helyzet mindenkori elemzéséhez két alapkonfliktust kell szemügyre venni. Az egyik a két Korea közötti konfliktus, a másik pedig a Phenjan és Washington közötti. Mind a két alapkonfliktus tekintetében rendkívül pozitív irányban sikerül előrelépni. A kutató fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy az elmúlt évekkel, illetve évtizedekkel ellentétben most minden érintett vezető – Donald Trump, Mun Dzse In és Kim Dzsong Un – még jó ideig hatalmon marad. “Olyan szerencsés csillagzat alakult ki, hogy mindhárom vezető még huzamosabb ideig hatalmon lesz, így képes tartalommal megtölteni a létrejött megállapodásokat” – tette hozzá.

Csoma Mózes szerint mind Kim Dzsong Un, mind Donald Trump elégedetten utazhatott haza. Az észak-koreai vezető különösképp, ő már elégedetten érkezett Szingapúrba. Az, hogy megvalósult a csúcstalálkozó, hogy a világ első számú hatalmának első emberével egyenrangú félként találkozhatott, mindig is az észak-koreai rezsim fő célkitűzése volt. Nyilván még fényesebb lehetne számára a siker, ha felmutathatná a diplomáciai kapcsolatok megteremtését, a békeszerződést, az országát sújtó amerikai szankciók felfüggesztését.
Ami Trumpot illeti, Csoma Mózes szerint számára szintén siker a csúcs. Az elmúlt csaknem két évet jellemző feszültséghez, fenyegető légkörhöz képest a szingapúri találkozó mindenképp előrelépést jelentett. Különösen Dél-Koreában a kommentárok folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy Trump személye nélkül mindezt nagyon nehéz lett volna megvalósítani, azaz Donald Trump üzletember indíttatása, üzletemberi vénája, pragmatikussága is hozzájárult ahhoz, hogy a találkozó létrejött.

Ami a jövőt illeti, a kutató szerint a két félnek most a munkacsoport szintű egyeztetéseken kell közös nevezőre jutni azt említett részletkérdésekről. Szingapúrban a keretek jöttek létre, a csúcs keretet biztosított a további egyeztetésekre és arra, a felek ne térjenek vissza a háborús retorikához. “Úgy gondolom, a továbbiakban is Dél-Koreának lesz rendkívül nagy szerepe, mint ahogy a mostani csúcstalálkozó esetében is Szöul volt a “háttéregyeztetések menedzselője” – fogalmazott a szakértő, aki szerint Dél-Korea a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban ne szakadjon meg a jelenlegi közeledés mind a két Korea, mind Észak-Korea és az Egyesült Államok között.

Dél-Korea a panmindzsoni nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően mindent elkövet majd azért, hogy a békeszerződést még idén, a két Korea kikiáltásának hetvenedik évfordulóján aláírják – mondta az MTI-nek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

– MTI –


Kim Dzsong Un és Donald Trump történelmi kézfogása
Szingapúr - Hosszú évek diplomáciai kötélhúzása, hónapokig tartó előkészületek, és az utóbbi hetek bizonytalansága után Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető történelmi jelentőségű csúcson találkozott egymással kedden egy szingapúri hotelban. - Fantasztikus lesz a kapcs...








hirdetés