Túl sokat se igyon – vízmérgezést kaphat!

Túl sokat se igyon – vízmérgezést kaphat!
© illusztráció: getty images
Nyíregyháza – Nem a kiszáradás jelenti az egyetlen veszélyt a tikkasztó forróságban.

Mindössze néhány napig élvezhettük a 30 Celsius-fok alatti hőmérsékletet, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint 31-32 fokra számíthatunk még ezen a nyáron.

Ha kánikuláról van szó, akkor a legtöbbet a kiszáradás veszélyeiről, illetve a hőség szív-, érrendszerre gyakorolt hatásairól hallhatunk, azonban vannak olyan, keveset emlegetett állapotok is, amikre szintén érdemes felkészülni!

A WEBBeteg.hu lapunknak is elküldött összeállításában a hőártalommal kapcsolatos ritkább eseteket, valamint a helyes betegellátást foglalta össze.

Sóhiány is okozhatja

A hőségre és a nagyfokú fizikai terhelésre a szervezet kompenzációs mechanizmusok beindításával reagál: értágulat és fokozott verejtékezés alakul ki. Amennyiben az elvesztett vizet és ásványi anyagokat nem, vagy nem kellő mértékben pótoljuk, létrejön a hőkimerülés, melynek két formája lehetséges: vízhiányos és sóhiányos típus. A hőkimerülés általában több nap alatt alakul ki, fogékonyabbak rá a kevés folyadékot fogyasztó, túlsúlyos vagy idős emberek.

A sóhiányos hőkimerülés során az agy kismértékben megduzzad, amely fejfájáshoz, szédüléshez, hányingerhez vezet. A beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora, kezdetben egyes kis izmok izolált görcse jelentkezik, később nagy terjedelmű, fájdalmas rángások alakulnak ki elsősorban a kezek, a lábak és a hasfal izomzatában.

A kezelés kórházi ellátást igényel, ám nagyon fontos, hogy a kiváltó okot mielőbb megszüntessük: a beteget vigyük hűvös helyre, fektessük le, testét hűtőborogatással takarjuk be!

Túlzott folyadékpótlás

A szervezet vízháztartásának szinten tartása a nyári melegben elengedhetetlen. A kiszáradás sokakat érintő probléma, amely jó néhány esetben a tudatos folyadékfogyasztással elkerülhető lenne. Azonban a víz hiányának hirtelen pótlása is járhat komoly, akár veszélyes mellékhatásokkal: eszméletvesztést, látászavart és izomgörcsöket okozhat.

Amikor a nagyfokú verejtékezéskor kialakuló só- és vízhiányos állapotot úgy próbáljuk kompenzálni, hogy egyszerre lezúdítunk 1,5-2 liter vizet, azzal a szervezet ionháztartásának zavarát, vagyis vízmérgezést idézhetünk elő. A túlzott folyadékpótlás következménye, hogy a vérben lévő nátrium szintje a kritikus érték alá esik. A nátriumnak viszont alapvető szerepe van a szervezetben: a sejtek közötti üzenetek szállításához, illetve a sejtekben és az azok körüli folyadékmennyiség szabályozásához elengedhetetlen. Emellett karban tartja a vérnyomást és elősegíti az izmok mozgatásához szükséges jelek zavartalan terjedését.

Figyeljünk oda a víz pótlásán felül a megfelelő ásványi sókra is, emellett fontos, hogy a folyadékfogyasztás egyenletesen legyen egész nap. A vízmérgezés tüneti következményeit a beteg nyugalomba helyezésével csökkenthetjük.

A forróság hőkollapszushoz vezethet

A meleg miatti ájulás (hőkollapszus) elhatárolható a más okokból kialakuló eszméletvesztéstől, hiszen jellemzően rövid ideig tart: néhány pillanattól maximum 15 percig húzódhat.

Az ájulás hátterében ilyen esetekben a meleg miatti vérkeringésbeli változások állnak: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a test középvonalától távolabb eső erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető. A két tényező az arra hajlamos egyéneknél agyi vérkeringési zavart, így ájulást okozhat.

A beteget minél hamarabb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen. Lábait kissé emeljük meg, polcoljuk alá, ruházatát lazítsuk meg. Amennyiben még nem tért magához, ­ellenőrizzük a légzést és keringést (hőségkollapszus esetén ezek normálisak). Ha a beteg elesett, vizsgáljuk meg, hogy nem szenvedett-e komolyabb sérüléseket.

KM








hirdetés