Tyúk vagy a tojás?

Tyúk vagy a tojás?
Tyúk vagy a tojás?
Nyíregyháza – Zajlik a vita, hogy tyúkok kellenek-e, vagy vegyük a tojást inkább „máshonnan”. Nem rossz gondolat volt végtére is az, melyet jó pár évvel ezelőtt az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium, Torgyán József nevű minisztere pedzegetett.

Ő, a „kapirgálós tyúkok” mellett tette le a garast és volt is benne részigazság. Bizony most láthatjuk, hogy bár lenne minden falusi portán tyúkól és benne minél több tyúk. Na, persze ettől nem kizárt, hogy még a tojás ára akkor is nőne, de legalább lenne. Láttam is a TV-ben, hogy a „kapirgálós tyúkok” gazdasszonya is panaszkodott, hogy drága az, amit a tyúkok megesznek. Nem tudom, hogy igaza van-e, de ha csak a tojások eladásában érdekelt, akkor hiszek neki. Ha viszont minden portán a falvakban tartanának tyúkot, csak úgy maguk szükségletükre, ez is jó lenne. A városi ember elől nem vennék meg a falusiak is a tojást és helyre állna az egyen súly.

Gyerekkoromban mifelénk, a falusi tyúkok nagyon szerették ilyenkor és később is egész nyáron a „tyúkbegy” nevű gyomnövényt. Vittük is mi gyerkőcök a közeli sóstói erdőből és ezt némi kukoricával pótolva, mindennapra volt egy tojás. (A kakas is ezt kukorékolta.) Igaz, ilyenkor egy kicsit zöld volt a tojás sárgája, de akkor is tojás volt, a tápértéke ugyan az maradt. Ilyenkor, a tehén is, ha kijárt a csordára, vagy legeltették az árokparton, kicsit fű illatú tejet „adott”. Na és miért nem lehetne újra természetes az, hogy a faluban tart mindenki baromfit. Ettől még „nem esne le a gyűrű” a falusi menyecskék ujjáról, vagyis, szokni kellene a házkörüli munkát. Ezeknek a tyúkoknak nem kell a „szabvány szerinti” férőhely, hiszen az övék az egész bekerített udvarrész. Nyáron, még ha jó az idő, a tyúkok szeretnek a fán aludni.

A háztáji munka persze ildomos lenne, és nemcsak a tyúkok tartására, de ha csak saját részre is, egyéb jószág tartására is. Ez működött még az „átkosban” is, hiszen a háztáji gazdálkodás „fénykorában” a magyar modellt jöttek tanulmányozni még fejlett országokból is. Volt is akkor Szatmárban, Beregben és Szabolcsban is tehéncsorda, de talán még disznókonda is. A legelők szerintem most is ott vannak, de ha nem, akkor csinálni kell. Végtére is az én mondandóm arról szól, akinek földje van, ha csak párszáz öl is, akkor azon, ha pedig ettől több van, még inkább ajánlatos, hogy a föld adta lehetőséget használja ki. Megéri akkor is, ha a termését csak ő maga eszi meg, de ha jut másoknak is ezt eladni, akkor pláne, hogy jól jár vele mindenki. Az hiszem, hogy a tojás „téma” ékes bizonyítéka annak, hogy kicsit a falusi élet már nem az igazi. Lakói ugyan a falunak, de a szemlélet már nem az. Pedig még Ausztriában is ott van a többszintes portán a Milka tehén.

Ha Erdélybe jár az emberfia, tapasztalhatja az ottaniak szorgalmát minden faluban. Dédnagyapám azokra a kevesekre, akik a földjükön csak gazt termeltek és jószágot sem tartottak, parasztosan csak annyit mondott: „Büdös nekik a munka”. Ezt én nem teszem, csak úgy vélem, hogy „nem tetszik nekik” a paraszti munka. Akkor meg hagy nőjön a tojás ára. Ha már az elemzők megmondták, hogy akár 60 forint is lehet az, hát, mért ne higgyünk nekik. Ők a benzinnek is megmondják előre, „hagy szokják az autósok a rossz híreket.”  Néha arra gondolok, hogy ezek az elemzők „meg vannak fizetve”, hogy így mondják. Aztán a tojásnál maradva eljön az az idő, amikor majd tényleg „aranytojás” tojó tyúkjaink lesznek. Addig is érdemes tyúkot tartani a falvakba, de akár még a kertes házaknál is bárhol legyen az.

Dombóvári István








hirdetés