Úgy néz ki, kemény lesz a Brexit

Dr. Kovács Árpád
Dr. Kovács Árpád - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – Nyíregyházán tartott előadást dr. Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság országos elnöke a szervezet megyei tisztújító közgyűlése után. A gazdasági szakemberrel, aki egyben a Magyar Költségvetési Tanács elnöke is, több aktuális gazdasági kérdést is feszegettünk. Interjú.


„Kifelé a bóvliból” címmel tartott előadást Nyíregyházán 2015 áprilisában. Azóta hogyan látja a gazdasági növekedésünk alakulását?

Kovács Árpád: Tavaly kétszázalékos növekedést tudtunk produkálni, az év első felében visszaeső építőipari és mérsékelt ipari teljesítmény volt jellemző, viszont a mezőgazdaság kimagaslóan teljesített: 2016-ban 0,6 százalékpontot adhatott hozzá a GDP növekedéséhez. A járműgyártás növekedése megtorpant, az elektronikai szektor is gyengült tavaly. Eközben a konjunktúra érett szakaszába lépett: stabilan bővül a fogyasztás. A belső keresletet kiszolgáló, uniós forrásoktól kevésbé függő szektorok – úgymint a kereskedelem, az infokommunikáció, az ingatlanügyeletek és a szabadidő/szórakoztatás – beruházásai már 2016-ban is jelentősen nőttek.

Milyen jövőt lát most a magyar gazdaság előtt?

Kovács Árpád: Ha a 2017-es esztendő elején tapasztalt növekedési trend állandósul, a bővülés meghaladhatja az évekkel korábbi várakozásokat, ezzel párhuzamosan pedig az ország potenciális, egyszeri hatásoktól megtisztított növekedési képességei is javulhatnak. Úgy vélem, további lendítő tényezők lehetnek az EU-s forrásokra támaszkodó beruházások, a megtakarítások növekedése, a fogyasztás erősödése és a nagyobb vállalkozások kedvező export-versenyképessége. Magyarország versenyképességének javítása a jövő eredményeinek, fejlődésének a kulcsa, a stabilitási és növekedési fordulat után versenyképességi fordulatra van szükség.

Az európai gazdasági helyzet milyen hatással van a hazai folyamatokra?

Kovács Árpád: Az utóbbi időszak nagy jelentőségű világpolitikai eseményei (ukrán válság, a ciprusi bankválság vagy a görög adósságmentő folyamat zökkenői) érezhetően csak kisebb sokkokat okoztak a hazai gazdaságban. Az alternatív világgazdasági forgatókönyvek rövid távon érdemben megváltoztathatják ugyan a magyar gazdaság külső feltételrendszerét, de középtávon kezelhető helyzetekhez vezetnek és nem térítik el a magyar fiskális politikát a trendszerű adósságcsökkentéstől. Míg reálgazdasági integráltságunk az európai gazdaságba folyamatosan nő, addig külső sérülékenységünk trendszerűen csökken. Magyarország felminősítése újabb lépés volt a pénzpiaci eredetű külső sokkokkal szembeni ellenállóság növelésére.

S ott van még a Brexit is…

Kovács Árpád: Úgy vélem, hogy kemény lesz a britek távozása, kiprovokálhatja a 2020-as uniós pénzügyi döntések előrehozását. De ott van még Donald Trump elnöksége is. Mennyire fordul befelé az USA? Merre vezet Oroszország katonapolitikája? Sok olyan kérdés lóg a levegőben, amire ma még nem tudunk konkrét választ adni, pedig komoly gazdasági hatással lehet Európára, így hazánkra is.

Az utóbbi időben téma volt a helyi és az országos sajtóban is az EU-s források szerepe. Ön miként látja, hogyan teljesítene a hazai gazdaság ezek nélkül?

Kovács Árpád: Az EU-s források jelentősen javították a belső és a külső stabilitást. Az eredmények értékét növeli,­ hogy az uniós források nélkül a költségvetés hiánya mindvégig 3 százalékon vagy felette lett volna, az állam­adósság nem csökkent, hanem a GDP 84 százalékára emelkedett volna. Az EU-s források a külső stabilitást nagy mértékben segítették 40 milliárd euró forintra váltásával, s ezáltal devizatartalékká változtatásával. Ez helyette­sítette a korábban felvett IMF–EU kölcsönt, segítette a devizahitelek átkonvertálását forintra, az adósság és a kamat mérséklődését, a magyar deviza védelmét. A 2007–13-as­ programozási időszakban a hazai uniós források csak elősegítették a területi kohézi­ót, mérsékelték a fejlettségbeli különbségeket, de ez elmaradt a várakozásoktól. Míg a megyék közti fejlettsé­gi különbségek az EU-s prog­ra­moknak köszönhetően csökkentek, a gazdaságilag legfejletlenebb kistérségek nem tudták hatékonyan kihasználni a támogatások adta lehetőséget. E kistérségek esetében a pályázatok útján megvalósuló forrásfelhasználásnál hatékonyabbak lehetnek a kistérségek egyedi lehetőségeihez igazodó célprogramok.

Tarnavölgyi Gergely








hirdetés