Új fajt fedeztek fel Kéken

Akt.:
Dr. Kontschán Jenő munka közben
Dr. Kontschán Jenő munka közben - © Fotó: Magánarchívum
Kék – Új atkafajt fedezett fel a taxonómus megyénk apró községében.

Részben a véletlennek köszönheti dr. Kontschán Jenő taxonómus (élőlények rendszertani osztályozásával foglalkozó szakember) és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója egy új faj felfedezését. A kutató rokonlátogatáson volt Kéken, amikor észrevette a virágbogarak egyik ritkaságszámba menő fajának egy példányát. Befogta, és később, a mikroszkóp alatt felfedezte, hogy még apróbb élőlények nyüzsögnek az ízeltlábú kitin szárnyfedője alatt. – Egyáltalán nem szokatlan jelenség, hogy a rovarok testén is élnek atkák. A hétköznapi ember általában csak a poratkákról vagy a kutyákon és macskákon lévő atkákról hall, azonban a pókszabásúaknak ez az osztálya jóval gazdagabb. Nem mindegyik atkafaj parazita, sokuk csupán „gyors járműként“ használja a bogarakat, hogy számukra kedvezőbb életfeltételeket biztosító területekre juthassanak el – tájékoztatott a szakértő.

Szokatlan érdeklődés

Nem mindennapi kutatási témát választott magának dr. Kontschán Jenő, sem az ízeltlábúak törzse, sem a pókszabásúak osztálya nem tartozik az állatvilág legnépszerűbb csoportjai közé. – Valóban nem közkedvelt élőlényekről van szó, hozzám valahogy mégis közel állnak ezek az állatok. Fiatal kutatóként az ember nem válogathat a munkalehetőségek között. Kezdőként nagy szerencsém volt, hiszen a Széchenyi-díjas magyar zoológus, Mahunka Sándor szárnyai alatt tanulhattam meg a szakma minden csínját-bínját. Egyik nap megkérdezte tőlem, mi lenne, ha folytatnám munkásságát ezen a területen. Hatalmas megtiszteltetés volt ez a kérés, azonnal igent mondtam – emlékszik vissza a taxonómus.

A titokzatos atka

– Az emberek azt gondolják, hogy manapság ismeretlen élőlényekre csak az óceánok mélyén vagy a sűrű esőerdőkben bukkanhatunk, pedig ez óriási tévedés. Jelenleg kb. 56 ezer atkafajt tart számon a tudomány. A legszerényebb becslések szerint is még legalább kétszer ennyit nem ismerünk. A trópusokon vett mintákban nem ritka, hogy tíz fajból csupán egyről létezik leírás – mondta el a kutató. – Az általam felfedezett faj barna színű, és az atkák egy gyors mozgású, ragadozókat tartalmazó csoportjába tartozik. A tudományos, legtöbbször latin elnevezés két részből áll; első tagja egy csoportnév a faj rokonaira vonatkozóan, míg a második név egyedi, ebben az esetben a felfedezés helyét jelöli. Így az élőlényt Macrocheles kekensis-ként neveztem el, Kék településre utalva.

Elismertetni a szakmával

Egy tudományos felfedezésről bebizonyítani, hogy újdonságról van szó, hosszú folyamat. Az elfogadás feltétele, hogy a fajról pontos rajzot és angol nyelvű leírást kell készíteni. Ezután beküldik a témával foglalkozó tudományos folyóiratba, ahol néhány, a szakmában nagy hírnevet szerzett kutató bírálja az eredményeket. Ha megállapítják, hogy a fajról eddig nem létezett tudományos publikáció, új felfedezésként megjelenik a leírás.

Dr. Kontschán Jenő egyébként igen szerencsésnek mondhatja magát, hiszen munkája révén Ausztrália kivételével gyakorlatilag az egész bolygót bejárta már, miközben a világ minden tájáról érkező taxonómusokkal cserélhetett tapasztalatot. Kérdésünkre, miszerint milyen hozadéka van még a hozzá hasonló szakemberek munkájának az emberiség által ismert fajok gyarapodásán túl, így válaszolt: – Az atkák életmódjának mélyebb megismerésével jelentős előnyökhöz juthatunk a mezőgazdaság kártevő problémáinak kezeléséhez.

– Gulyás Emese –








hirdetés