Új törvény: tilos a lánc – Szélnek eresztik hát a kutyákat?

Akt.:
Elveszítik a láncaikat
Elveszítik a láncaikat
Nyíregyháza, Ibrány – Január első napjától tilos tartósan láncon tartani a kutyákat. “Ellentmondásos helyzetet teremt a törvény, mert ha láncon nem tarthatóak a házőrzők, de az idősebbek a lakásba sem fogják beengedni a négylábú jószágot, akkor mi lesz ezekkel az ebekkel?”

– A láncon tartás élettani hatásairól sem szabad megfeledkeznünk – mutatott rá Raska Andrea. – Ez rendkívül ingerszegény környezet a kutya számára, agresszívvé válthatnak pontosan azért, mert esetükben nem beszélhetünk szocializációról. Magyarországon még mindig jellemző a funkcionális állattartás, a kutyát riasztónak, jelzőnek tartják, ehhez pedig a láncon tartás a „legmegfelelőbb”, hiszen a kutya ugatós, vicsorgós, támad. A kistelepüléseken gyakoribb a jelenség, sokszor a kerítés hiánya miatt így próbálják megakadályozni a kutya szökését.

– Nemrég hívott egy régi örökbefogadónk, hogy olvasta az új szabályozást, ő nem tudja megoldani sem a szabadon, sem a kennelben tartást, ezért vissza fogja hozni a kutyát az állatotthonba. Valószínűleg több ilyen eset is lesz, de az még a jobbik rossz, hogy menhelyre vagy gyepmesteri telepre viszik az ebet. Biztosan lesz olyan is, aki egyszerűen csak szélnek ereszti a kutyáját. – Az interneten olvasható cikkek kommentelői között volt, aki megjegyezte: remek indok lesz ez a haragos szomszédoknak, hogy feljelentsék egymást – ha szabadon van a kutya, azért, ha meg van kötve, azért – tette hozzá az Állatbarát Alapítvány vezetője.

Alternatív megoldások

– A szabályozás az uniós jogharmonizációhoz illeszkedik, és felelősebb hozzáállást, gondoskodást követel meg a gazdáktól. Az nem várható el az önkormányzatoktól, hogy január első napjaitól akciót indítsanak kimondottan a kutyatartás körülményeinek ellenőrzésére, de ahogy eddig is, a jegyzők ezután intézkednek bejelentésre, vagy a jogszabályba ütköző állattartás észlelésekor – kommentálta az új szabályozást dr. Kardos Csaba, Nyírpazony jegyzője.

Hozzátette: segítséget jelenthetnek az alternatív megoldások, például a falusi portákon elkülöníthetnek részeket a kutyák számára, megfelelő nagyságú kennelt építhetnek, vagy szükség esetén szájkosarat használhatnak, ezekkel kiváltható a láncon tartás.

Panelba bezárva?!

– Főként az idős emberek tartják láncon a kutyájukat és olyan portán, amelyik nincs kerítéssel körbevéve, így attól kell tartani, hogy az eb elkóborol, főleg, ha a környéken tüzelő szuka van – mondta el lapunknak Kormány Zoltán.

Az Ibrányban élő családapa hozzátette: ellentmondásos helyzetet teremt a törvény, mert ha láncon nem tarthatóak a házőrzők, de az idősebbek a lakásba sem fogják beengedni a négylábú jószágot, akkor mi lesz ezekkel az ebekkel?

– Kutyatartóként, állatbarátként természetesen ellenzem, és nem értek azzal egyet, hogy fél- vagy egyméteres láncra kötve, gyakorlatilag mozgási lehetőség nélkül tartsák a kutyákat, azonban a jogszabály engedhetett volna azzal, ha azt mondja, 6–7 méternél nem lehet rövidebb a lánc, vagy kötelező az udvari futtató, ahol egy kihúzott drótkötél mellett biztosított a szabad és folyamatos mozgás. Nem tudom, hogy az mennyivel jobb, ha egy 30 négyzetméteres panelben egy nagytestű kutya egész nap be van zárva, s csak annyit van a szabad levegőn, amíg elvégzi a dolgát – említett egy másik szempontot Zoltán, aki maga is két kutya gazdája.

– A kicsi már hamarabb megvolt, de úgy döntöttünk, hogy amíg rendesen nincs körbekerítve az udvar, nem hozunk nagyobb kutyát is a házhoz. Ez elkészült, van egy komondorunk is, és természetesen egyik sincs megkötve, szabadon járhatnak a portán.

Mit mond a rendelet?

Január 1-jétől a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy a fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.

Tilos kistestű ebet tíz, közepes testűt tizenöt, nagytestűt húsz négyzetméternél kisebb területen tartósan tartani.

Kikötve tartani tilos, a tartására szolgáló építménynek a kutya méreteihez kell igazodnia.

Az állatot a gazdájának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell.

Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést.

Állatvédelmi hatóságként a kormány a jegyzőt és a megyei kormányhivatal járási hivatalát jelöli ki.

Az ebtartásra vonatkozó szabályok, illetőleg az állatvédelmi törvény rendelkezésének megszegői 15 ezertől akár több százezer forint bírsággal is sújthatók.

Ugyanakkor a települési önkormányzat képviselő-testülete a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozhatja meg, amely a törvény kötelező rendelkezéseivel összhangban kell, hogy legyen.

KM








hirdetés