Újabb hét Magyar Örökség Díjat adnak át

Budapest – Szombaton adják át a Magyar Örökség Díjakat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében, az elismerést nyolc kiemelkedő személyiségnek és intézménynek adományozzák.

Magyar Örökség Díjban részesülnek a Misztrál együttes versmegzenésítései és verséneklése, Domonkos Béla szobrászművészete, Szvetnik Joachim (1927-1988) ötvösművész értékmentő restaurátori munkássága, Gárdonyi Zoltán (1906-1986) és Gárdonyi Zsolt zeneszerzői és zenetudósi munkássága, Jánosi Antal rendező portréfilmművészete, Ritoók Zsigmond ókortudós munkássága, valamint Bálint Ágnes (1922-2008) író, szerkesztő mesevilága – közölték a szervezők az MTI-vel.

A Misztrál zenés versmondásában a szellem ereje, az egység érezhető – mutatott rá Sipos Mihály népzenész, a Muzsikás Együttes prímása az MTI-hez a szervezők által eljuttatott méltatásában. A prímás kiemelte: mindehhez nagyfokú igényességre van szükség a prozódia pontosságában, hitelességében, a zeneiségben, az éneklés-muzsikálás minőségében és az előadás átéltségében.

“Domonkos Béla szobrai és domborművei az ország minden táján a szépséget, a harmóniát, az életörömet és a múlt értékeinek, az alkotó ember teljesítményének tiszteletét tükrözik” – írta Kubassek János geográfus, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója laudációjában, aki szerint a megbízhatóság és a hitelesség az egész életműre jellemző.

Szvetnik Joachim több olyan ötvösremeket támasztott fel halottaiból, amelyeket a szakemberek lehetetlennek tartottak megmenteni. Pályafutása vége felé a háborús sérült műtárgyak restaurálásának nemzetközi tekintélye volt, ő azonosította a magyar Szent Koronát a visszaadásakor, felmérte állapotát és őrzési körülményeire is javaslatot tett – olvasható Rauzs József mélykúti háziorvos, művészeti író méltatásában.

Berlász Melinda zenetörténész laudációja szerint Gárdonyi Zoltán a 20. századi magyar zeneművészet kibontakozását szolgáló komponisták, tudósok és pedagógusok élvonalába tartozott, alkotói öröksége mintegy 400 kompozíciót ölel fel. Gárdonyi Zsolt zeneszerző, zeneelmélet-professzor, egyházzenész és orgonaművész 1965-től napjainkig Európa- és Amerika-szerte ért el nemzetközi sikereket, 60 kompozícióját publikálták.

Jánosi Antalt Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztője úgy jellemezte: lírai alkat, aki költői szemmel vesz lencsevégre és szólaltat meg írókat és költőket anélkül, hogy megbolygatná kiszemelt “áldozatai” sajátságos, egyéni világát.

Ritoók Zsigmond a száműzetés éveiben írta a Régi görög hétköznapokat, a Színház és stadiont, valamint két szerzőtársával A görög kultúra aranykorát. Sokoldalú érdeklődését tanúsította a Források az ókori zeneesztétika történetéhez, emellett Ponori Thewrewk Emilről szóló könyve és A magyar ókortudomány monumentális bibliográfiája fűződik a nevéhez – írta Németh György ókortörténész, tanszékvezető egyetemi tanár laudációjában.

Bálint Ágnes a napi élmények hatására alkotta meséit, beleszőve a kor jellegzetes pillanatait, gondjait. Történetei mégis kortalanok, mert az emberi alaptermészetre építette őket: a jellemző konfliktusokra férfiak és nők, felnőttek és gyerekek, öregek és fiatalok között. Szereplői nem jók vagy rosszak, csak cserfes, kíváncsi, rosszalkodásra kész, de a jóra is mindig kapható hétköznapi hősök – méltatta a szerzőt Takács Vera szerkesztő, rendező, forgatókönyvíró.

A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.

– MTI –








hirdetés