Egész Nyíregyháza ezen nevetett: így kapta a nevét a Csaló köz – Ezt írta a Kelet 70, 60, 50, 40 és 30 éve

„A napi 350 mázsa kenyér gyártásához szükséges lisztet számítógép-vezérelt berendezés irányítja a Sütőipari Vállalat nyíregyházi 2-es számú gyárában” – adtuk hírül harminc éve
„A napi 350 mázsa kenyér gyártásához szükséges lisztet számítógép-vezérelt berendezés irányítja a Sütőipari Vállalat nyíregyházi 2-es számú gyárában” – adtuk hírül harminc éve
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Előkaptuk az 1948-as, 1958-as, 1968-as, 1978 és 1988-as Kelet-Magyarországot, hogy nosztalgiázzunk kicsit.

Hetven éve írtuk

1948. január 30., péntek

Mi lesz a város nyári jégszükségletével?

A szokatlanul enyhe tél – amellett, hogy segíti mezőgazdaságunkat és szép terméskilátásokkal kecsegtet – városi viszonylatban gondot okoz, legalábbis Nyíregyházán. Az enyhe tél „befagyasztotta” a jégtárolást. Lassan kimegyünk a télből, és a jégvermeink még mindig üresen állnak. A jéggyár? Tapasztalataink azt mutatják, hogy arra nem számíthatunk, nem támaszkodhatunk. Ósdi, Noé-korabeli, elavult, teljesítőképesség nélküli, sóette, rozsdás gépek, amelyekkel a szükséglet ötödét sem lehet fedezni. Mi lesz a kórház, a vendéglők, a húsüzemek jégellátásával? A nyári hőségben perceken belül megromlanak a kényesebb élelmiszerek. Jó előre felhívjuk a város vezetőinek figyelmét, nehogy az utolsó pillanatban kelljen fűhöz-fához kapkodni: már most kezdjék meg a jéggyár kapacitásának kiszélesítését és a gépek jó karba hozását. Ésszerűnek tartanók például, ha a teniszpálya helyett egyelőre a jéggyárra fordítanánk a városnak kiutalt közmunkaellátmányt.

Hatvan éve írtuk

1958. január 29., szerda

Film a homoki gazdálkodásról

Holnap délután mutatják be a Gorkij Moziban A homoki gazdálkodás Westsik-féle módszere című filmet. A Magyar Híradó és Filmgyár készítette a felvételeket a nyíregyházi homokkísérleti telep területén. Megyénk kérésére a Földművelésügyi Minisztérium először Nyíregyházán mutatja be a filmet. Örömmel üdvözöljük, hogy Westsik Vilmos európai hírű, Kossuth-díjas tudósunk életmunkájának kiváló eredményeit filmre vitték. A film bemutatja, hogy mennyit küzdött az ember a futóhomok megfékezéséért, termővé tételéért – kevés eredménnyel. Ez nem mehetett így tovább, új módszerek alapján életet kellett lehelni a sivár futóhomokba. Ezt is bemutatja a film Westsik Vilmos 27 éves munkásságán keresztül.

Ötven éve írtuk

1968. január 30., kedd

Az egész város rajtuk nevetett

Hogy milyen vidám város volt hatvan évvel ezelőtt Nyíregyháza – minden gondja ellenére –, arról tanúskodik a város vidám tudósának, múzeumunk névadójának, Jósa Andrásnak egy tréfája. A mai Csaló köznek nem volt neve. A négy legjobb módú nyíregyházi ügyvédnek állt ott a villája. Arra jártában Jósa doktor felfedezte ezt a hiányosságot, és a szélső villára krétával utcanévszerűen felírta: „Csaló köz”, félreérthetetlen célzással a négy ügyvéd módszereire. Az ügyvédek igyekeztek jó arcot vágni a vicchez, csak akkor savanyodott el a szájuk, amikor a város is vette a lapot, hivatalossá tette az utcaelnevezést és rekordidő alatt kitétette az öntöttvas utcanévtáblákat. Ma is Csaló köz a csaló köz.

Negyven éve írtuk

1978. február 2., csütörtök

Az újfehértói fürtös sikere

Tizenöt éves munka eredményeként úgynevezett öntermékeny meggyfajta született, a neve: újfehértói fürtös. A nemesítőmunkában dr. Pethő Ferenc kandidátus, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója és Pusztai Bertalan vett részt 70–30 százalékos arányban. A fajtaminősítő tanács elismerése óta évente 30–40 ezer oltványt állítanak elő a faiskolák. A Nyírtassi, a Nyírmadai, a Balkányi és a Debreceni Állami Gazdaság nagyüzemi meggy­ültetvényeiben, számos tsz tábláján és sok házikertben van már az újfehértói fürtös meggyfajtából.

Harminc éve írtuk

1986. január 30., szombat

Vízvédelmi készültség az ősláp megvédéséért

Január 29-én, 10 órakor harmadfokú vízvédelmi készültséget rendelt el a Felső–Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója a bátorligeti ősláp védelme érdekében. Csütörtök délelőtt érkezett a bejelentés, hogy a Nyírbátor–Vasvári belvízcsatornán, Nyírvasvári térségében kőolajszármazék-szennyezést észleltek. A vízügyi igazgatóság az elmúlt két napban a szennyezés lokalizálása érdekében merülőfalakat telepített a csatornára. A helyszíni szemlék megállapították, hogy a szennyező anyag Nyírbátor területén jut a belvízcsatornába. Valószínűsíthető, hogy a mostani szennyezés egy korábbinak a következménye. Mint ismeretes, 1986-ban az Auróra Cipőgyár tárolótartályának meghibásodása miatt kőolajszármazékkal szennyeződött a városi csapadékcsatorna, majd a Nyírbátor–­Vasvári belvízcsatorna is. Akkor a bátorligeti ősláp védelme érdekében szintén harmadfokú készültséget rendeltek el, és sikerrel járt a szennyezőanyag lokalizálása.

KM



Újfehértó.
SZON.HU






hirdetés