Az ötlet Básthy Barna városi tanácsos nejétől származott, s a nyíregyházi nők, asszonyok és lányok karöltve végezték az adományok gyűjtését. Több mint húsz aláírási íven lehetett jegyezni a felajánlásokat, vallástól, társadalmi állástól függetlenül. A több mint egyéves lelkes munka eredményeként össze is jött a zászlóhoz szükséges 746 forint és 28 krajcár – 1898 tavaszán már arról írtak, hogy a zászlót a március 15-ei, a forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján rendezendő ünnepségen adják majd át.
Így is történt: 1898. március 15-én a városháza előtti téren tartott nagy ünnepségen a Himnusz után Básthy Barnáné Nikelszky Erzsébet az adományokat gyűjtő és a hímzést végző nőipariskolai hölgyek élén állva adta át a díszes zászlót Bencs László polgármesternek. E szép ajándékra a város kék-piros színében pompázó szalagot is kötött, melynek felirata így szólt: „Légy hű múltadhoz! Küzdj a jövőért!”
A város támogatásával
A szalag sajnos már nincs meg, de a zászlót a Jósa András Múzeumban őrizzük. A zászló a volt városi gyűjtemény és a Jósa András Múzeum egyesítésekor, 1950-ben került a gyűjteménybe, igen rossz, szakadozott állapotban. Az idén – Nyíregyháza anyagi támogatásával – sikerült e remekművet restauráltatni, s a jövőben egy múzeumi zászlókiállításon a nagyközönség elé tárjuk majd a nyíregyházi nők gyönyörű ajándékát.
– Dr. Bene János –
Városi címer aranyfonállal
A nehéz, fehér selyemzászló egyik oldalára aranyfonállal a város címerét és az alábbi feliratot hímezték: „Az ezer év emlékére – A nyíregyházi nők”. A másik oldalon Magyarország védőasszonya, a Patrona Hungariae nőalak áll, fején a glóriás Szent Koronával, bal kezében a címeres pajzsot, felemelt jobbjában pedig koszorút tart, amelyben a 896-os évszám a honfoglalás időpontjára utal. A millenniumra emlékeztet a védőszent mellett olvasható 1896-os évszám, amely mögött a felkelő nap látható. A nap alatt búzamező, melyen egy kasza és egy búzakéve áll.
