Ukrán oktatási törvény – A beregszászi városi és a járási tanács vétózásra kéri az ukrán elnököt

Ungvár – A vitatott ukrán oktatási törvény megvétózására szólította fel Petro Porosenko ukrán elnököt a kárpátaljai Beregszász városának és az azonos nevű járásnak a tanácsa (közgyűlése) kedden soron kívül tartott ülésén.

Az MTI-hez is eljuttatott beadványok szerint a beregszászi városi tanács képviselőit és a település magyar tannyelvű oktatási intézményeinek vezetőit mélyen aggasztja az ukrán parlament (Legfelsőbb Tanács) által 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény 7. cikkelye, amely korlátozza a középiskolai és felsőfokú végzettség megszerzését. Emlékeztetnek arra, hogy Beregszász soknemzetiségű város, ahol a lakosság közel 50 százaléka magyar ajkú, s ennek az aránynak megfelelő az oktatási intézmények hálózata is. A város 9 iskolája közül 6 magyar tannyelvű, bennük 1600 diák (48 százalék) tanul és 120 pedagógus tanít – olvasható a dokumentumban.

A képviselők szerint a beregszásziakat rendkívüli módon nyugtalanítják a törvény esetleges következményei, ha azt hatályba léptetik. Rámutatnak arra, hogy mások mellett a magyar nemzetiségi kisebbség anyanyelvű oktatási jogai nem Ukrajna függetlenné válása óta léteznek, azokat a korábbi államalakulatok is szavatolták. Beadványuk zárásaként felszólítják az ukrán elnököt, hogy ne írja alá az oktatási törvényt, küldje azt vissza a parlamentnek átdolgozásra azzal a módosítással, hogy hatálya ne terjedjen ki az Európai Unió tagországainak nyelveire.

A járási tanácsban elfogadott beadványában a testület jelzi: a Beregszászi járásban közel 80 százalék (41 ezer fő) a magyar nemzetiségű lakosok aránya, a járásban 30 magyar óvoda és 32 magyar tannyelvű iskola működik. A képviselők emlékeztetik az államfőt arra, hogy az ukrán alkotmányt, törvényeket, nemzetközi egyezményeket és kétoldalú megállapodásokat sértő oktatási törvény hatályba lépése esetén ellehetetleníti a magyar tannyelvű alap- és középiskolai oktatást. Ezért arra kérik Petro Porosenkót, hogy alkotmányos felhatalmazásával élve vétózza meg a jogszabályt.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény heves vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.

– MTI –








hirdetés