Mobilsztori

Amikor nálunk is sláger lett a tranzisztoros (táska)rádió, természetesen született néhány magyar dal. A csapból szólt a „Táskarádió, táskarádió…” kezdetű dal. Még népszerűbb volt a Tranzisztori… Ennek mintájára ma is megkomponálhatnák a Mobilsztori című nótát. Györke László jegyzete.

Ennek akár alapjául szolgálhatna egy igaz történet, melynek „főhőse” egy mobiltelefon. A sztori Nyíregyházán játszódik. Egy diáklány – aki mellesleg zongorázni is tanul – a Korzónál kiszáll az autóból, és közben nem veszi észre, hogy az úttestre sodorja mobilját. A kislány és az automobil elillan, a telefon viszont marad. Ezt látja egy fiatalember, s felveszi a készüléket. De nem vágja zsebre, hanem beletekint. Egy üzenetet olvas, mely a zongoratanárnak szól: „Ma nem tudok elmenni az órára.”

A fiatalember következő lépése, hogy felhívja a zongoratanárt, aki ugyancsak meglepődik. A becsületes megtaláló elviszi a telefont a zongoratanárhoz, aki felhívja tanítványa édesanyját. Megbeszélik, hogy elküldi a kislányt hozzá, de nem mondja meg, miért kell mégis megjelennie a zongoratanárnál. „Hadd izguljon egy kicsit a gyerek…”

Persze, leírhatatlan az öröm aztán… A fiatalember, akinek nemes tette ihlette e kis írást, háttérben marad. Szerényen, mint általában az ilyen emberek…

- Györke László -