Üzenetek az összefogásról, a nemzet összetartozásáról

A nagygéci emlékparkban ma már kilátó, a Megmaradás Temploma, látogatóközpont várja a vendégeke
A nagygéci emlékparkban ma már kilátó, a Megmaradás Temploma, látogatóközpont várja a vendégeke - © Fotó: KM-archív
Nagygéc – A falu újjáépítését árvízvédelmi okokból nem engedélyezték.

A település neve először 1280-ban tűnt fel – egy nemes nevében, aki talán a Csák nemzetség tagja volt. Az 1848/49-es szabadságharc ­leverése után a bécsi ud­varnak egyre inkább kényelmetlenné vált Julius Jakob von Haynau, az egykori ­bresciai hiéna, a honvédtábornokok kivégeztetője, ezért 1850 júliusában felmentette tisztségéből Ferenc József császár. A szolgálatáért kapott fizetségből Szatmár vármegyében megvásárolta a kisgéci pusztát, és kúriát építtetett rajta a Majláth-kastélyból, s pár évig ott gazdálkodott.

Emlékoszlopok a ligetben

A trianoni békediktátum után Nagygéc a magyar-román államhatár mellé került. A határ mentén felépített úgynevezett lokalizációs töltés a település nyugati részén húzódott, így a falu a kelet felől érkező nagy árvizekkel szemben védtelen volt.

Az 1970. május 13-án bekövetkezett árvízben a falu csaknem teljesen elpusztult. Újjáépítését árvízvédelmi okokból nem engedélyezték, a beköltözést pedig adminisztratív eszközökkel korlátozta az állam. Az 1980-as népszámlálás szerint csupán 22 személy lakott a faluban, amelynek 1981-ben az önállósága is megszűnt, ugyanis Csengersimához csatolták.

A településen az elmúlt években kiépítették a Nagygéci Emlékparkot. Az őshonos Kárpát-medencei gyümölcsfák ligetében 200 emlékoszlopon Kárpát-medencei települések ezrei üzennek az utókornak.

Az oszlopokon található üzenetek főként az összetartozás, az összefogás, a nemzet fennmaradása, a határtalan magyarság, az emberiesség fontosságának, a szeretet erejének gondolatvilágát testesítik meg.

KM








hirdetés