V4-csúcs – Schmitt Pál: jól működő közösség csak értékekkel átszőve létezhet
A visegrádi országok (V4) államfőinek huszadik, jubileumi csúcstalálkozóján Schmitt Pál köztársasági elnök (b2) köszöntőbeszédet mond a találkozó alkalmából rendezett hangverseny előtt a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben / Fotó: MTI, Kovács Tamás
A visegrádi négyek (V4) köztársasági elnökeinek magyarországi csúcstalálkozója alkalmából rendezett hangverseny előtti köszöntőjében az államfő úgy fogalmazott: “mi, lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok, valamennyien szomszédok vagyunk, hasonló utakat jártunk be. Együtt, egymásra utaltan, egymásra erőteljesen hatva élünk itt, Kelet-Közép-Európa tájain”.
Schmitt Pál emlékeztetett arra: pontosan tudjuk, hogy a visegrádi együttműködést a politikai szükségszerűség, a bölcs előrelátás és a gazdasági józanság hívta életre húsz esztendővel ezelőtt.
“A nemzetek közötti együttműködésben hatalmas ajándék, ha a megértést történelmi tapasztalat és kulturális erő támogatja. Ha tudunk beszélgetni a művészet nyelvén. Ha az óhatatlan félreértések mellett van legalább egy közös nyelv” – mondta az államfő.
Schmitt Pál annak a meggyőződésének adott hangot, hogy “lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok számára politikai értelemben is létezik ez a nyelv. Hogy kulturális értelemben létezik, azt a mai este is megmutatja” – fűzte hozzá.
Arról, hogy a sorsunk mennyire összefonódott, a legszebben a művészet mesélhet. Például Bartók Béla, aki annak idején egymaga három és félezer szlovák népdalt gyűjtött össze eredeti szöveggel – mondta az államfő. Bartók Béla “fanatikusan hitte, hogy a zenei örökségünk közös kincs, az együtt élő nemzetek érzelem- és dallamvilágát nem lehet, nem szabad elválasztani egymástól”. A népi közegben “a maga természetességével hat egymásra a különféle anyanyelvű emberek sorsa és gondolkodásmódja” – jegyezte meg Schmitt Pál.
Beszédében utalt Chopinre, aki “a francia szalonok ünnepelt zeneköltőjeként is mindvégig megőrizte és képviselte a kelet-európai és a lengyel dallamvilágot”. Megemlítette továbbá a cseh Smetanát, akinek Hazám című ciklusa “a cseh táj és történelem emblematikus tablója”.
Ugyancsak kitért Ludovit Rajterre, aki szlovák zeneszerzőként és karmesterként lett a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára, a magyar zeneirodalomból pedig “a nemzetközileg talán kevésbé ismert Veress Sándort” emelte ki, aki “a folklórhoz tudósként közelített, a néphagyomány örökségét darabokra bontotta szét, majd a XX. század új hangzásával és eszközeivel vegyítette”.
A rendezvényen jelen volt Václav Klaus cseh, Bronislaw Komorowski lengyel, Ivan Gasparovic szlovák államfő, valamint Medgyessy Péter egykori miniszterelnök. A koncerten Chopin-, Smetana-, Rajter- és Veress Sándor-művek hangzanak el.
MTI
