Vajon áldás vagy átok az óraátállítás?

Nem mindenkit tesz ilyen boldoggá az évi két óraátállítás
Nem mindenkit tesz ilyen boldoggá az évi két óraátállítás - © Illusztráció: ÉKN-archív
Nyíregyháza – Összeurópai egyeztetés kezdődött a lakosságot megosztó kérdésről.

Az Európai Bizottság nyilvános online konzultációt indított a napokban a nyári és a téli időszámításról, illetve az óraátállításról. A brüsszeli testület ekképp biztosítja, hogy az európai polgárok és az érdekelt felek kifejezhették a véleményüket a témával kapcsolatban. Az interneten elérhető kérdőívet augusztus 16-áig lehet kitölteni, a konzultáció része a nyári időszámításról szóló uniós irányelv kiértékelésének, amelyet a bizottság nemrégiben kezdeményezett, s amellyel arra keresik a választ, hogy szükséges-e a jelenlegi szabályok módosítása – adta hírül a Magyar Távirati Iroda.

Körképünkben utánajártunk, mi szól mellette és ellene a állítgatásnak, ami közel negyven éve gyakorlat, mégsem megszokott a kontinensen. A kutatási eredményeken ismertetésén túl Tátrai Bélát, a megyeszerte ismert és elismert szakértőt is megkérdeztük, s egy hűséges előfizetőnk is nyilatkozott a dilemmáról.

Széles az ellenzők tábora

A nyári időszámítás szabályainak értelmében az Európai Unióban évente kétszer át kell állítani az órákat, ennek célja az igazodás a Nap járásához, ezáltal a rendelkezésre álló természetes fény kihasználása. A legtöbb tagállamban a nyári időszámításnak hosszú hagyománya van: az első vagy a második világháborúig, illetve az 1970-es évek olajválságáig vezethető vissza. A nyári időszámításra átállás oka főként az energiamegtakarítás volt, másodsorban növekedett a közlekedésbiztonság, a hosszabb nappali világosságnak köszönhetően több lehetőség nyílt a szabadidős tevékenységekre, és a tagállamok gyakorlatát a szomszédos országokhoz vagy a kereskedelmi partnerekhez lehetett igazítani. Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá, a tagállamok három időzónába sorolhatók. Az északi tagállamokban a természetes fény mennyisége viszonylag sokat változik, míg a déliekben a nappali fény és a sötétség megoszlása egész évben viszonylag állandó.

Hazánkban széles tábora van az óraállítás ellenzőinek, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a fiatalokat kevésbé foglalkoztatja a kérdés. A legöregebbek számára pedig felfoghatatlan, miért kell hol ide, hol oda tekergetni a vekker mutatóit. Egy hűséges olvasónk, Tomasovszki István nemrég azzal a felvetéssel fordult lapunkhoz: elfogadhatatlan, hogy 11 órakor legyen dél. Sokan ugyanis nem tudják, hogy a téli időszámítás igazodik a természet rendjéhez.

– Miért kell egy órával korábban kelni, csak azért, mert valahol valaki így rendelkezett? – háborgott panaszosunk, aki azt se hallgatta el, hogy meglátása szerint „betyárságról” van szó, és tulajdonképpen átverik az egész emberiséget. Tény, ami tény, nyáron a nap nem az óraátállítás eredményeként kijelölt déli 12 órakor van a legmagasabb ponton, csillagászati nyelven szólva a zeniten, hanem egy órával később. Ilyen értelemben valóban félrevezető arra hivatkozni, hogy a Nap járáshoz igazították a rendszert, holott a világunk legnagyobb, legmeghatározóbb óraszámlapját, a mi melegítő égitestünk ekliptikája rajzolja ki. Ha az órát eggyel előre vagy visszaállítjuk, akkor tulajdonképpen a fény minimumának és maximumának a viszonyrendszerét, a természet szabta arányokat változtatjuk meg, ami az ember életciklusaira is kedvezőtlenül hat. Kultúrtörténészek gyakran hivatkoznak arra, hogy a természeti népek, amelyek közé a magyar ősnépeket is sorolhatjuk, nagy gondot fordítottak arra, hogy az ebédet pontosan a nap deleléséhez igazítsák, ugyanis szakrális jelentőséget tulajdonítottak ennek.

Csillagok, csillagok…

– A rendszerváltás után eltűntek az ipari nagyvállalataink, illetve az utcákon, tereken és otthonainkban ma energiatakarékos izzók és készülékek működnek, szóval a „jelentős energiamegtakarítás és költségtakarékosság” már gyenge érv az óraátállítás szükségessége mellett. Az éjszakai műszakban dolgozóknál eggyel több vagy kevesebb munka­órát eredményez az átállás, a mezőgazdasági növények a biológiai órájukra hallgatnak. Az emberek életritmusát sokkal inkább felborítja az időváltoztatás, a naponta gyógyszert szedők esetében ez különösen igaz – véli Tátrai Béla.

A nyíregyházi csillagász elárulta: csillagászati vonatkozásban egy másodperc vagy tizedmásodperc távolságokra levetítve kilométerek százait, százezreit jelentheti. A csillagászati évkönyvek, szakirodalmak a csillagászati jelenségek (napfelkelte, holdnyugta stb.) megfigyelési leírásainál előre jelzik, ha „időeltolódással” kell kalkulálniuk a „nézelődőknek”.

– KM –


A kutatások eredményei

Számos tanulmány vizsgálta már, hogy milyen eredménnyel járt a nyári időszámítás bevezetése az EU-ban, a eredményeket a következőképpen foglalták össze a szakemberek.

– Ha az óraátállítás időpontjait a tagállamok nem egyeztetnék, kedvezőtlen hatással lenne a belső piacra, mert a tagállamok közötti kereskedelem költségei növekednének, kényelmetlenebbé válna a közlekedés, a távközlés és az utazás, csökkenne a termelékenység az áruk és a szolgáltatások belső piacán

– A nyári időszámításnak köszönhető energiamegtakarítás összességében elenyésző

– A nyári időszámítás bioritmusra gyakorolt hatása megterhelőbb, mint korábban gondolták, azonban még nem bizonyított, hogy pontosan milyen hatásai vannak az egészségre

– A nyári időszámítás és a közúti balesetek közötti összefüggést nem támasztják alá bizonyítékok. Az óra tavaszi előreállításából adódó alváshiány elviekben növelheti a balesetek kockázatát, a hosszabb, világos nyári estéknek azonban vélhetően kedvező hatásuk van

– A korábbi aggályok, amelyek szerint a nyári időszámítás megzavarná az állatok bioritmusát és tejtermelési ritmusát, a modern eszközök miatt jelentőségüket vesztették








hirdetés