Vajon újra vizsgát kell tennünk KRESZ-ből?

Vajon újra vizsgát kell tennünk KRESZ-ből?
© Illusztráció: ÉKN-archív
Nyíregyháza – Ismét megújul a KRESZ, ugyanis a kormány a hazai szabályozást hozzá kívánja igazítani az uniós normákhoz, elvárásokhoz. Úgy hírlik, mindez azzal is együtt járhat, hogy aki ezek után vezetni szeretne, annak kötelezően újra vizsgát kell majd tennie.

A szemetelés, a követési távolság figyelmen kívül hagyása, a jobbra tartás elmulasztása, illetve az index mellőzése – ezek a legjellemzőbb látható szabálytalanságok a hazai autósok szerint, derült ki az egyik gumiabroncsokkal kereskedő cég közel 3000 autós körében végzett kutatásából. A válaszadók több mint 40 százaléka úgy látja, a sofőröknek javára válna, ha időközönként újra kellene vizsgázniuk a KRESZ-ből. Utánanéztünk, miként vélekednek ugyanerről a szűkebb környezetünkben közlekedők!

Akár ingyenessé is tehetnék

Gábor Zsolt, a Rutin Autósiskola oktatója szerint legalább ötévente mindenképpen hasznos lenne fölfrissíteni a KRESZ-ből tanultakat. – Már csak azért sem ártana, mert a szabályok változnak, módosulnak. Nyilván most a legtöbb emberben az merül fel, hogy már megint vizsgáztatni akarják, jó pénzért, ám én azt gondolom, ha az első jogosítvány megszerzéséért nem kell fizetni, sőt a KRESZ-vizsgát is ingyenessé kívánják tenni, akkor a tudásfrissítés költségeitől is el lehetne tekinteni. Egyébként, aki nap mint nap autóban ül, láthatja: az úrvezetők többségére ráférne az utánképzés. Az esetek többségében csak azért nem csinálnak balesetet, mert már tapasztalt sofőrök. Ha például párhuzamos közlekedésre alkalmas útszakaszra kanyarodnak, jó lenne tudni, melyik sávból melyik sávba kellene érkezniük. Néhányan egyirányú utcában visszafelé autóznak, sőt van aki még körforgalomban is megcsinálja ugyanezt.

Túlkomplikált a KRESZ

– Nyilván mindenkivel előfordul, hogy elbambul egy pillanatra, s elkövet kisebb bakikat, de a szándékosságot – például kettős záróvonal átlépését, a megfordulást jelzőlámpánál – keményen büntetni kellene. Sokan elfelejtik, hogyan kell kerékpársávot keresztezni, lakott területen közlekedni, gyalogátkelőt megközelíteni.

– A múltkor úgy hajtott el mellettem valaki, hogy a külső tükrök összeértek, s még arra sem vette a fáradságot az illető, hogy megálljon. Ha el nem is tűnnének az ilyen szabályszegések, a megismételt vizsgáknak köszönhetően biztosan lecsökkenne a számuk – nyomatékosította Gábor Zsolt.

– Persze, a túlkomplikált KRESZ-t sem ártana egyszerűsíteni. Az egy kupacba kihelyezett táblák is összezavarhatják a sofőrt, ráadásul az sem ritka, hogy mást mutat a tábla, mint az útburkolati jel – tette hozzá.

Ruman József 1975 óta dolgozik hivatásos gépkocsivezetőként, 31 évet taxizással töltött. Ez idő alatt bőven látott közlekedési kihágásokat, és nem csak a gépjárművezetőknél. – Ezzel együtt természetesen az autósok a legtürelmetlenebbek. Hiába vagyok én előzékeny a védett útvonalamon, sok sofőrtársam még egy fejbiccentésre sem méltatja a gesztust – panaszolta.

– A négysávos úton, a lámpás kereszteződésben gátlástalanul befordulnak, szembe menve a forgalommal, figyelmen kívül hagyják a behajtani tilos és a kötelező haladási irányt jelző táblákat is. A taxisok drosztján is leparkolnak, s mint akik jól végezték dolgukat, otthagyják az autójukat, s még nekik áll feljebb, ha szólni merészelünk. Néha jó, ha egy vállrándítással vagy némi szópárbajjal megússzuk… – adta tudtunkra a fuvarozó, aki azt is szóvá tette: a kerékpárosok és a gyalogosok közlekedési morálja is hagy kívánni valót maga után.

A gyalogosok is vétenek hibát

– A bringások néha hajmeresztő könnyelműséggel szlalomoznak az utakon, az egyirányú utcákban is fittyet hánynak a forgalomra, a zebra előtt pedig elvétve hajlandóak leszállni a nyeregből. A gyalogosokkal gyakran az a gond, hogy a gyalogátkelőt sétálóutcának tekintik, lelépés előtt szét sem néznek. Feltéve, ha egyáltalán elsétálnak odáig, mielőtt „átslattyognának” az úttesten. Egyszóval a közlekedők többségére ráférne egy kis KRESZ-továbbképzés! – összegezte Ruman József.

KM-MJ, PI


„Nincs szükség szoftverfrissítésre”

– Valóban rendet kellene tenni a fejekben, de nem a kötelező ismeretfrissítések bevezetésével, hanem a közlekedési szabályok következetes betartatásával! – véli a Nyírszőlősön élő Palicz János, aki több mint negyven évig dolgozott buszvezetőként.

– Akik nap mint nap közlekednek, tökéletesen tisztában vannak azzal, mit szabad és mit nem, a baj az, hogy sokan magasan tesznek az előírásokra, s ez a magatartás rengeteg balesethez vezet. A mi szakmánkban, a tömegszállításban előírás a rendszeres és sikeres pályaalkalmassági vizsgálat, ahol egyebek mellett a szellemi és a pszichikai kondíciónkat is felmérik.

– Az úrvezetők esetében jóval „lazább” a követelményrendszer, a KRESZ azonban rájuk is ugyanúgy vonatkozik! Sokszor csak a sokéves vezetői rutin, a helyes és gyors helyzetfelismerés mentett meg egy-egy ütközéstől. Az ilyen esetek hátterében legtöbbször nem a tudatlanság, hanem a rutintalanság – lásd friss jogosítványosok és hétvégi vezetők –, illetve a figyelmetlenség áll. A szándékos szabálytalankodók és esztelen száguldozók más lapra tartoznak, de gyanítom, rajtuk sem segítene egy „központi szoftverfrissítés” – summázta a „nyugalmazott kormányzó”.



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés