Akinek nincs megtakarítása, nehéz helyzetben lesz

Márciusban és áprilisban még szinte mindenki rendes fizetést kapott, ennek ellenére már sokan hozzányúltak megtakarításaikhoz, legalábbis a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adatai szerint: a kisbefektetők az ingatlan- és a vegyes alapokból vettek ki, de a kötvényalapok vagyona is apadt, amelybe a háztartások is pakolnak. Olyan, mintha a koronavírus-járvány miatt „kézközelbe” helyeznék tartalékaikat a vállalkozások, de mindinkább a háztartások. Pedig a pénzügyi szakemberek szerint ennek még nem jött el az ideje, sőt érdemes lenne az eddigieknél még tudatosabban gazdálkodniuk a családoknak, és félretenni a nehéz időszakra.

– Egyes szektorokban rövidített munkaidővel, fizetés nélküli szabadságra küldéssel reagáltak a járvány miatti leállásra, valójában április lehet az első olyan hónap, amikor esetleg a tartalékokhoz is hozzányúlnak az emberek. Leginkább akkor, ha azonnal felmondta szerződésüket munkaadójuk, és egy fillér megtakarításuk sincs – mondta el dr. Fazekas Sándor pénzügyi tanácsadó, aki szerint jobb, ha a jövedelemarányos költekezésre odafigyelünk, és gondosan megtervezzük a családi kassza kiadásait a következő hónapokra.

– Takarékosságra mindig szükség van, most végképp nincs ideje az esztelen költekezésnek, egyébként a fogyasztás a következő hónapokban valószínűleg vissza is fog esni – tette hozzá.

Átlagosan fél évre, de a magyar lakosság harmadának csupán egy-két hónapra elegendő megtakarítása van – derül ki egy tavalyi felmérésből.

– Azoknak a legnehezebb most, akiknek nincs ­tartalékuk, a kormány rájuk gondolt elsősorban, amikor a hiteltörlesztési moratóriumot bevezette, ugyanis ameddig az tart, nem halmoznak fel banki tartozást. Ennek ­ellenére javasolt, hogy aki tudja, fizesse a hiteltör­lesztőket, mert később jobban jár.

Tudatos pénzügyi tervezés

– A nagyon alacsony fizetésűek előtt, vagy akik amúgy is hitelekből élnek, most bezárul egy ajtó, mert a bankoknál a veszélyhelyzetben meghirdetett alacsony kamatozású személyi kölcsönöket, fogyasztási hiteleket valamiért nem nagyon kínálják a pénzintézetek. Nem is reklámozzák a lehetőségeket. Míg a jelzáloghitelek, a támogatott lakáskonstrukciók és a babaváró hitel ugyanúgy fut tovább. Tehát akik anyagilag megszorulnak, ne nagyon számítsanak arra, hogy az olcsó hitelek kihúzzák őket a bajból – hívta fel a figyelmet a pénzügyi szakember. Kitért arra is, hogy szembetűnően sok hitelkártya és áruhitel van kihelyezve a megyében. A méregdrága, magas kamatú kölcsönöket továbbra is ­törleszteni kell, mert a moratórium ezekre nem vonatkozik.

Dr. Fazekas Sándor beszélt arról is, hogy az elmúlt években nemcsak a kihelyezett hitelállomány növekedett, hanem a lakossági megtakarítások mértéke is, ezeknek több mint fele a hosszú lejáratú állampapírok állományát növelte.

– Jövedelemfüggő, ki mennyit tud tartalékolni. Van, aki a hitele mellett is félre tud tenni, élethelyzetfüggő a kérdés. Mindenesetre, tanulva ebből a gazdasági recesszióból, az emberek jobban meg fogják gondolni, hogy mire költenek, és aki megteheti, annak a takarékosság mellett szerencsés dönteni. A tapasztalat, hogy a magyar ember hó végére feléli fizetését, ez a fiatalabb korosztályra halmozottan igaz. Másrészt a pénzügyi kultúránkból is kiszorul a takarékosság.

– A kihelyezett hitelállomány nagyságát nézve az élbolyban van megyénk, a megtakarításokban a végén kullog. Erre általában az a magyarázat, hogy a bérekben is a leszakadó régiókhoz tartozunk – mondta dr. Fazekas Sándor.

KO