Valóban a családi kapcsolatok rovására megy!

Mostanában ritkán ragadok billentyűzetet, de a napokban a Szabolcs Online-on megjelent „Szüksége van tabletre egy hétéves gyereknek?” című cikk nagyon az elevenünkbe talált – írja olvasónk.


Témafelvetésnek, a jelenséget körüljáró „induló” anyagnak nagyon jó írás volt! A továbbiakban azt lehetne kellő részletességgel tárgyalni, hogy hová vezet ez a nagy „kütyüimádat”. Sajnos nekünk már van tapasztalatunk ebben. A válaszunk egyszerű és egyben elszomorító: az emberi, rokoni kapcsolatok szétzilálásához. A kisunokánkat ideje korán, már 3 évesen számítógép elé ültették a szüleik. Mivel 300 kilométeres távolság van közöttünk, ritkán találkoztunk, évente 4–6 alkalommal. Kezdetben a kicsi azt mondta: „Apa! Hívd fel a papát, mert beszélni akarok vele”! Aztán kezdődött a számítógépes korszak, és ilyen azután már nem történt. Előfordult, hogy látogatásaink alkalmával is végig a számítógép előtt ült az unokánk, szülői engedéllyel. Eltelt 16 év, és mit tapasztalunk ma? Az unoka és a nagyapja között szinte semmilyen közvetlen kapcsolat nincs. Amikor eljönnek hozzánk, a gyerek kezében a tablet, az okostelefon, csak azzal van elfoglalva. Legfeljebb rövid igenek, nemek érkeznek tőle válaszul a kérdéseinkre, és a kommunikáció ebben ki is merül. Ki a hibás? Talán kicsit mi is! Igaz, mi nem tableten, telefonon nevelkedtünk, csak használjuk ezeket, amikor kell. A családot a gyereknek az édesapja, édesanyja, testvére jelenti, nem a virtuális közösség. Mikor fogja megérteni ezt?

– Név, cím a szerkesztőségben –


Nem mindegy, mennyit és mire használják
Nyíregyháza - A szülők többsége korlátozza vagy feltételekhez köti a kütyük és az internet használatát: 43 százalékuk azt mondta, gyermekük csak akkor használhat digitális eszközöket, ha már készen van a leckével, vagy ha a tanuláshoz van szüksége rá. Tízből négy szülő napi három órában maximalizálj...








hirdetés