Hajóval utazhatunk majd a zöld Szamoson

GREENSOMESRIVER. Környezetbarát szállítási alternatíva megvalósítási feltételeinek megteremtése.

Két ország pályázatán összesen közel 140 ezer eurót nyertek a magyar–román vízi út létrehozására

Györke László

A romániai Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség és a magyarországi projektpartner, KIÚT Térségfejlesztési Egyesület közösen pályázott a Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapnál „Környezetbarát szállítási alternatíva megvalósítási feltételeink megteremtése a Szamos folyón” címmel. A december 19-ei nyíregyházi rendezvényen román részről Culda Adriane, a már említett környezetvédelmi ügynökség szakértője és Szabó Luciano tanár-építész számolt be az eddig végzett munkáról. Megvalósíthatósági tanulmányok, légi felvételek készültek a hajózási útvonalról. Sőt, építészhallatóknak szerveztek négynapos munkakirándulást a romániai szakaszon, akik közül 14-en terveket is készítettek. A résztvevők között akadtak britek, amerikaiak, szlovákok is a romániai hallgatókon kívül. A legjobb tervet egy kolozsvári hallagató készítette.

A Szamos romániai folyószakaszán 22 kilométerét érinti a projekt: az államhatártól Szatmárnémetin keresztül Szamoskrassóig. Ahogy Szabó Luciano elmondta, az egyik nagy gond, hogy Szatmárnémetinél két hídnak a roncsai is a folyóban rekedtek, ezek miatt jelenleg egyáltalán nem hajózható ez a szakasz. Ezeket az akadályokat, nyilván, el kell takarítani. De kinek? Próbálják a városvezetést rávenni erre. Kikötő létrehozása is meglehetősen költséges lesz Szatmárnémetinél. Krassónál egy tóban lehetne kikötni, melynek közvetlen szomszédságában egy romkastély van. Tehát turisztikai szempontból nagy lehetőségek feltárását lehet várni a projekt megvalósításával.

1900-ban a Szamoson Szatmárnémetinél még gőzhajók közlekedtek. A vasút térhódításával a szállítás elterelődött a vízről, ezért később a folyómeder elsekélyesedett és kiszélesedett, ma legfeljebb kishajók közlekedésére alkalmas, de az sem kockázatmentesen, ugyanis egyes szakaszokon az egykor partvédelmi létesítmények a folyó közepére „kerültek”. Ezek eltüntetése igen költséges lenne, ezért azt tervezik, hogy szigeteket létesítenek fákkal, s két oldalán medermélyítést végeznek a hajók számára. Jelenleg ugyanis legfeljebb kajak-kenuval, vagy motoros gumicsónakkal lehet ezen a szakaszon közlekedni.

A folyó egyes szakaszain a hídmaradványok és középzátonyok miatt szükségszerű a beavatkozás a cél elérése érdekében – mondta Tóth Gyula, a Fetivízig vásárosnaményi szakaszmérnökségének ügyintézője. Igen sekély a folyómeder Szamosszegnél, szűk a meder Csengernél, a partbiztosítást is helyre kell állítani több helyen. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a Szamos magyarországi szakaszán jelenleg nincs hajókikötő. Az összesen 51 kilométeres magyarországi szakaszon Csengernél és Cégénydányádnál terveznek kikötőt létrehozni 14 dm vízmerülésű, 200 tonna súlyú kishajók számára. A végső cél az, hogy Szatmárnémetitől egészen a jándi torkolatig, azaz a Tiszáig lehessen hajózni, ezért Vásárosnaménynál a Krasznán is terveznek kikötőt.