“Egész nap az a kisfiú jár az eszemben, akit tegnap láttunk Vásárosnaményban…” – Szívszaggató karácsony utáni történet

Akt.:
“Egész nap az a kisfiú jár az eszemben, akit tegnap láttunk Vásárosnaményban…” – Szívszaggató karácsony utáni történet
© Illusztráció: youtube
Vásárosnamény – Hogy mi jár a fejemben? Ma még egész nap az a kisfiú járt az eszemben, akit tegnap láttunk Vásárosnaményban a főtéren. Egy virágládán üldögélve csontig fagyva buszra várt…

Nekem először fel se tűnt, hogy közel másfél órán keresztül míg húgommal mi is ott várakoztunk, ott ült az a 12-13 évesnek látszó gyerek egyedül, egy kis reklám szatyorral a kezében. Többen is voltak körülötte akik szintén buszra vártak, gondoltam ott lehet valahol az anyukája is.

Jöttek szépen a buszok, az utasok lassan elfogytak, de a gyerek ott ült tovább. Húgom egyre sűrűbben pislogott arra felé, és megjegyezte, hogy az a kisfiú már akkor is ott ült, amikor mi ide jöttünk. Vajon mire vár, hova akar menni…? Látszott, hogy minden porcikája reszket, nagyon fázik szegény.

Észrevette hogy őt nézzük, róla beszélünk, lassan tétován felállt, és megindult felénk. Bevallom, első gondolatom az volt, hogy látta hogy cigizünk, biztos cigit akar kérni, de tévedtem. Illedelmesen megkérdezte, hogy “Meg tetszenének e tudni mondani, hogy mennyi az idő?”. Kicsit elszégyelltem magam… Olyan tisztelettudó volt, tiszta őszinte a tekintete, és ahogy ült a ládától és az abban lévő örökzöldtől vizes volt a nadrágja ülepe és a rövidke kabátja alól kilátszó pulóver alja. Legszívesebben ráadtam volna a kabátomat.

Miután meg mondtuk a pontos időt megköszönte és megindult vissza a helyére. Utána szóltunk, hogy melyik buszra vársz? A Beregsurányira – mondta.

Végre bejött a busz előttünk szállt fel akkor láttuk hogy a szatyor tele van gyógyszerrel…

…megfázásra való gyógyszerekkel!

– Kiss Zoltánné, haromhatar.hu



Vásárosnamény.
SZON.HU






hirdetés