Múzeumban a nagyvilág állatai

A múzeumban sok információval lesznek gazdagabbak a fiatalok is
A múzeumban sok információval lesznek gazdagabbak a fiatalok is - © Archív fotó: Zsoldos Barnabás
Vásárosnamény – Lesz folytatás, hiszen jelentős anyag van még feldolgozatlanul.

Ötven évvel az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás után, 2021-ben ismét hazánk ad majd otthont ennek a nagyszabású rendezvénynek. A főváros mellett azonban jelentős szerep jut majd a vidéken található vadászati múzeumoknak is, így a Keszthely–Hatvan–Vásárosnamény „tengely” minden bizonnyal gyakran szerepel majd abban az évben a híradásokban.

Az ártér volt a játszótér

Több olvasónk is felkaphatja a fejét: vadászati múzeum a Bereg fővárosában? Igen. S mivel leginkább csak a szakmabeliek ismerik, megkértük Kiss B. Zoltánt, a kiállítás szellemi atyját és létrehozóját, elevenítse fel a megalakulás körülményeit.
A Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetségének elnöke először is a gyermekkorát idézte fel, hogy megérthessük a benne kialakult gyűjtőszenvedélyt.
– Nagyvarsányban olyan utcában nőttem fel, ami az ártérre vezetett, s nekünk, gyermekeknek szinte az volt a játszóterünk. Nagyon érdekelt a természet, szinte minden lenyűgözött, amit ott találtam. Bogarakat gyűjtöttem, leveleket préseltem, figyelgettem a fiókákat és etettem is őket. Akkor még nem tudhattam, hogy genetikailag, anyai ágon mindez belém lehetett kódolva, hiszen nagyapám és a nagybátyám – mindketten a Kajdi József nevet viselték – vadászok voltak. Ahogy nagyobb lettem, sokszor elvittek magukkal. Részt vettem hajtásokon is, mindig mentem, amikor volt rá lehetőségem. Később még egy vadászkutya boldog tulajdonosa is lehettem.

Az első és utolsó lövés

Nem sokan mondhatják el magukról, hogy hamarabb megszerezték a vadászengedélyt, mint az érettségi bizonyítványt. Kiss B. Zoltán e kevesek közé tartozik. Párhuzamosan készült mindkét megmérettetésre, s először a vadászvizsgát tette le. Máig őrzi az első vadászengedélyét, amit éppen nagybátyja állított ki 1978. május 2-án.

Óvja, félti még ma is az első fegyverét, az egycsövű, egylövetű orosz IZS puskát, hiszen még fontos szerep vár rá: vadászként ezzel szeretné majd leadni az utolsó lövést, hogy elmondhassa: vele kezdte, s vele fejezte be a vadászatot.

– Kezdetben csak trófeákat és koponyákat gyűjtöttem, majd készültek nyakpreparátumok, majd teljes testalakot kaptak az általam elejtett állatok, de akkor még sejtelmem sem volt, mi lesz a sorsuk – folytatta Kiss B. Zoltán. – Mikor Hatvanban kialakították a Nemzeti Vadászati Múzeumot, felvetődött bennem, hogy felajánlom az állatokat az ottani gyűjteménynek, de aztán arra gondoltam, legyen itt Vásárosnaményban egy olyan kiállítás, amely természetes környezetben, interaktív módon, hang- és fényeffektusok felhasználásával mutatja be a nagyvilág – Afrika, Ázsia, Kanada, Európa -, valamint a szűkebb haza, Bereg élővilágát.

Egy újabb kiállítás tervei

– A régi dohánybeváltó épületében alakítottuk ki ezt a múzeumot. A látogatót a kiállító helyiségben sötétség fogadja, s részese lehet annak, ahogy jön fel a nap, egyre több madár és vadállat – többek között oroszlán, kafferbivaly – hangját hallja. Végül az egész helyiség fénybe borul, s meg lehet alaposabban nézni a vadakat. A látogatók iPaden keresztül tájékozódhatnak a múzeumban elhelyezett vadak előfordulásáról, élőhelyeiről, a vad elejtésének körülményeiről olyan formában, hogy a látogatók – különösen a gyermekek – betekintést kapjanak a vad és a vadász kapcsolatába. Mivel jelentős anyagom van még feldolgozatlanul, az épület egy újabb szárnyába másik kiállítást tervezek, azonban annak a koncepcióját még ki kell dolgozni – tette hozzá befejezésül Kiss B. Zoltán.

KM-MML



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

Vásárosnamény.
SZON.HU






hirdetés