Végre igazi tél volt januárban

Végre igazi tél volt januárban
© Illusztráció: Pixabay
Hajdú-Bihar – A Nyírségben 20 centimétert meghaladó hóréteg és mínusz 15 fok alatti fagyok is előfordultak.

Legtéliesebb hónapunk során változékony, az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű idő uralkodott, s gyakran hullott csapadék, zömében hó formájában.

Két hideg periódus

Január hónap középhőmérséklete mínusz 2,0 – mínusz 2,5°C között alakult a Tiszántúl északi felében, ez éppen megfelel az évszakos átlagnak. Az esztendő statisztikailag leghidegebb, olykor akár zord periódusa ezúttal bár kifejezetten télies napokat hozott, nagy hideg mégsem alakult ki. A hónap legalacsonyabb hőmérséklete általában mínusz 10-15 fok között állt be, mely alól kivételt a Nyírség erősebb fagyra hajlamos körzetei, valamint a Tisza-völgye jelentett, ahol előfordult mínusz 15°C alatti lehűlés is. A rövid fagyos epizódokat az alapvetően változékony időben gyorsan követték a kisebb-nagyobb felmelegedési hullámok, de a hónap végéig plusz 4 – plusz 6 foknál nem volt enyhébb érték.

Az időszak két jelentősebb hideg szakasz (az első és a harmadik dekádban) mellett három enyhébb periódusra oszlott. A hónap első és legutolsó napjai mellett 15-e táján volt jellemző az olvadás, akkortájt fagymentes éjjelek is előfordultak. A hideghullámok során viszont jellemzően nappal is fagypont alatt maradt a hőmérő higanyszála, éjszakánként pedig mínusz 5 fok körüli hideg volt a jellemző. Az igazán hosszan tartó fagyos, zord idő kialakulásának legfőbb akadálya nem a hideg levegő vagy a hó hiánya, hanem a gyakori frontok, valamint az ezzel járó szélerősödés, a sok felhő és a csapadék volt. A telelő növényállományok számára így a tél e szakasza kevésbé bizonyult kritikusnak, sőt, nagy területeken alakult ki jótékony, vastag hótakaró is a vetések fölött.

A hónap során éppen Hajdú-Bihar bizonyult az ország egyik legcsapadékosabb területének, a télies hőmérsékletek mellett a 40-60 milliméter körüli csapadék nagyobb része hó formájában hullott. A legnagyobb összmennyiséget a keleti-északkeleti vidékeken mérhettük, míg nyugaton, délnyugaton néhol csupán 25-30 milliméter hullott. A kialakult hóréteg is délnyugatról északkelet felé nőtt, legnagyobb vastagsága több helyen elérte a 15-18 centimétert, néhol azonban a 20 centimétert is meghaladta. A hó ugyancsak az északkeleti vidékeken volt legtartósabb: arrafelé már vízkereszt tájékán kialakult néhány centiméteres hóréteg, amely a többszöri újabb havazás nyomán gyarapodva, az átmeneti olvadás ellenére is egészen a hónap végéig kitartott. Az általa tározott nagy mennyiségű nedvességből a hónap legvégén részesült újra a gyengén fagyos talajfelszín, az egyre gyorsuló olvadás révén ismét jócskán csökkent talajaink vízhiánya.

– Debreceni Egyetem, AKIT DTTI, Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –








hirdetés