Végső búcsú a főmérnöktől

Végső búcsú a főmérnöktől
Nyíregyháza – Méltán lehetünk rá büszkék, emberségével is példát mutatott.

Meghalt Scholtz Béla, Nyíregyháza díszpolgára, a helyi Tanácsi Tervező Iroda, a NYÍRTERV egykori főmérnöke, a műszaki értelmiség szervezője, mozgatója, vezetője, építészmérnök, az épületek állékonyságát kiszámító, megoldó statikus tervező, fiatalon még fiatalabb statikusok kiművelője, támasza, számos szakmai díj, elismerés birtokosa, kockázatvállaló, merész újító, de mindenek előtt igazi emberséges ember, akihez kezdő rajzoló is kopogtatás nélkül bármikor bemehetett, aki nem játszotta a fehérköpenyes főmérnök urat, akinek tekintélye ma is töretlen azok előtt is, akik soha nem dolgoztak vele, vagy csak hírből ismerték.

Régtől sejtettem, hogy valami nagy baj lehet, mert elmaradtak a véletlen találkozások, rövid beszélgetések, felesége és egyben munkatársa halála után bevásárló szatyrával egy csésze kávéra naponta megtett útjai, amit otthon is megihatott volna, de az stílustalan, szeretett emberek között lenni. Csendben, szűk családi körben eltemették. Hiányozni fog, szokták illendően mondani, de ez most igazi, valós hiányérzet, talán az Ószőlő utcai ABC eladóinak is, akikhez mindig volt néhány kedves szava, akiknek megjelenésével mindig okozott néhány derűs pillanatot, akire csak, mint kedves Öregúrra néztek, és fogalmuk sem volt róla, hogy egy rendkívüli embert ismerhetnek.

Kereste a kihívást

Az épülettervező szakmában, amelyben dolgozott, a megyei tervező irodák kisebb szerepet játszottak, mint a nagy állami tervező cégek. Abban, hogy a NYÍRTERV a nagy irodákhoz hasonló tekintélyt szerzett, Scholtz Béla munkájának és műszaki igazgatói tevékenységének meghatározó szerepe volt.

Megszállottan kereste, ösztönözte, segítette, végigcsinálta az emberformáló, személyes, akár nagy vállalati kockázatokat jelentő feladatokat, vállalva a korszak iparpolitikai elveivel való, retorziókat is kiváltható szembenállást.

Amikor büszkék vagyunk rá, hogy a város, a vidék, ahol élünk, az ország egyik legelmaradottabbjaként számon tartott részéből vonzóvá, élhetővé, fejlődővé vált, az Scholtz Bélának és minden más szakmai területen működő, hozzá hasonló, ma már nem élő embereknek köszönhető. Karizmatikus volt. A karizmatikus emberek vonzanak, akaratuktól függetlenül hatással vannak másokra. Kerülni akartam a személyes jellegű mondatokat, vonatkozásokat, de le kell írnom, amit tudok, érzek akkor is, ha önfényezésnek tűnik. Azzal, hogy kezdő fiatal építészként Bélával együtt végigcsinálhattuk a Nyíregyházi Művelődési Házat, az egész emberi, szakmai fejlődésemet meghatározta. Nélküle ma nem az lennék, aki vagyok.

– Bán Ferenc –








hirdetés