Vendégjegyzet: Korunk pestise

Vendégjegyzet: Korunk pestise
Vendégjegyzet: Korunk pestise
Az emberiség mintegy ötvenezer éves történetében a lassú környezeti változásokhoz az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodott. Mindez az elmúlt egy-másfél évszázad során alaposan megváltozott. Dr. Hajnal Béla jegyzete

Az ipari fejlődés robbanásszerű növekedésével kb. 10 millióra emelkedett a mesterségesen előállított vegyületek száma. Ebből 70-80 ezer közvetlenül a környezetünkbe kerül, melynek egészségre ártalmas hatásaival szemben nemcsak védekezni kell, hanem meg is kell akadályozni, hogy élő szervezetbe jussanak. Ennek betartását az Európai Unió új vegyianyag-szabályozó rendszere is előírja. Az élelmiszerek és a víz útján azonban mégis szennyeződések kerülnek szervezetünkbe, melyek méregtelenítése kisebb-nagyobb gondot jelent mindenki számára. Ennek egyik következménye, hogy hazánkban az ásványvíz-forgalom az elmúlt két évtizedben az ötvenszeresére emelkedett, ami csaknem egyedüli az élelmiszeriparhoz kapcsolható termékek körében.

A Magyar Tudomány márciusi számának egyik tanulmánya szerint a hazai ivóvízhálózatban előforduló szennyező anyagok mintegy négy és fél millió fő vízfogyasztását érintik, akik harmada (főleg a Dél-Alföldön) veszélyesnek mondható (általában egészségügyi értékhatár alatti mértékben) arzén és nitrit-nitrát tartalmú vizet isznak.

A mezőgazdasági termelés során növényvédőszerek, a feldolgozáskor élelmiszeradalékok és csomagolóanyagok, sütés-főzés közben rákkeltő égéstermékek kerülhetnek az élelmiszerekbe, amelyek gyomor- és vastagbélrákot okozhatnak. A hormonális rendszert befolyásoló műanyagok pedig felelőssé tehetők néhány daganatos betegség kialakulásáért (prosztata, emlő, méh, here, stb.) A modern ipari javak kényelmessé teszik életünket, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar termékei meghosszabbítják élettartamunkat, de mellékhatásaik és melléktermékeik igénybe veszik az emberi szervezet védekezőképességét. Mindezek ismeretében megmagyarázhatatlan, hogy a népesség egyharmada dohányzik, pedig a ma elfogadott általános nézet szerint nincs olyan daganatos betegség, aminek kiváltásában valamilyen módon az aktív vagy passzív dohányzás ne játszana szerepet. A dohányfüstben mintegy négyezer vegyület fordul elő, amiből 60-70 rákkeltő hatású. Évente kb. 30 ezer ember hal meg hazánkban dohányzással összefüggésbe hozható betegségben. A tüdőrák dohányzás okozta kockázata 5-10-szeresére, a fej-nyak tumoroké és a nyelőcsőráké (rendszeres alkoholfogyasztással összekapcsolva) 12-szeresére nő.

E folyamatok eredményeként jelentősen megváltozott a halálozások főbb halálokok szerinti összetétele. A daganatokban meghaltak aránya 25-30 százalék közötti, enyhén emelkedő irányzatú, miközben a fejlett országokban csökkenő trend figyelhető meg. Az ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganatában meghaltak száma az 1949. évinek 6-szorosára emelkedett 2010-re. A gége, a légcső, hörgők, tüdő és mellhártya rákban meghaltak száma 61 év alatt kilencszeresére növekedett. Ugyanezen idő alatt a hasnyálmirigyrák áldozatai 12-szeresére, az emlőráké 4-szeresére nőttek, utóbbi úgy, hogy 1990 óta növekedést már nem regisztráltak. E periódusban a prosztatarákban meghaltak száma 6-szorosára emelkedett. Jelentős eredménynek értékelhető, hogy a gyomor és belek daganataiban meghaltak száma kb. annyi évente, mint amennyi az 1940-es évek végén volt.

Több mint riasztó, hogy a dohányzás következményeként a nők körében is a tüdőrák gyakorisága került az élre, megelőzve az addig vezető emlőrákot. A nők dohányzásának egyik motivációja a kisebb étvágy és testsúly elérése. Megállapítható, hogy a dohányzás okozta egészségromlás túl nagy ár a karcsúságért. Az utóbbi évtizedek legfontosabb változása a tizenévesek túlnyomó többségére (a lányokra még jobban, mint a fiúkra) kiterjedő intenzív dohányzás. Remélhető, hogy a nemdohányzók védelmében született törvények előrelépést jelentenek a daganatos betegségek megelőzésében.

A dohányzás mellett a porszennyezések jelentik a legnagyobb veszélyt. A közlekedés, a hőerőművek, a fűtés, az avarégetés stb. mind-mind szennyezi a levegőt, melyek olykor szmogot okoznak. Az emberi szervezetnek nemcsak a (tartósított) élelmiszerekkel, a gyógyszerek mellékhatásaival, a vezetékes vízzel, a dohány és az alkohol méreganyagaival kell megbirkóznia (a drogról itt szó se essék!), de egyre több veszélyt jelent a mértéktelen napozás és szoláriumozás is. Sokan vélik úgy, hogy az elektromágneses sugárzás (pl.: mikrohullámú sütő, mobiltelefon) is daganatkeltő. Jó hír, hogy ezek egyelőre nem szerepelnek a humán rákkeltők listáján.

A fent említett tanulmány legfontosabb következtetése: ha az emberiség radikálisan tudná csökkenteni a dohányzást, a környezetszennyezést és változtatna táplálkozási szokásain, akkor nagy valószínűséggel a daganatok 70-80 százaléka megelőzhető lenne.

A szerző a Debreceni Egyetem professzora








hirdetés