Vers nélkül lehet élni, de nem érdemes

Akt.:
Lelkesen verseltek: több tucatnyi iskolás vett részt kedden azon a szavalóversenyen, amelyet a Fehérbot Sportegyesület szervezett a Váci Mihály Kulturális Központban; a legjobbak egyike júniusban a fővárosban képviseli majd megyénket
Lelkesen verseltek: több tucatnyi iskolás vett részt kedden azon a szavalóversenyen, amelyet a Fehérbot Sportegyesület szervezett a Váci Mihály Kulturális Központban; a legjobbak egyike júniusban a fővárosban képviseli majd megyénket - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – Beszélgetőpartnereink igazolták: a költészet nem halt meg, s megtalálja az útját ma is a közönséghez.


– Olvasóink keresik a költészetet – szögezte le érdeklődésünkre a megyei könyvtár pultja mögött ülő Maksa János Tiborné, hangot adva a magyar költészet napja előtt tapasztalt fokozott érdeklődésnek. Ebben persze – mint mondta – a közelgő vizsgaidőszaknak is lehet szerepe. – A költészet a 25 év alattiak és a nyugdíjasok körében igazán népszerű, másoknál kevésbé. A legnagyobb megbecsülés a helyi szerzőket övezi – tette hozzá a könyvtáros, példaként pedig Ratkó Józsefet és gyermekeknek szóló műveiről ismert Vaskóné dr. Süle Ilonát emelte ki.

Trendi a helyi szerző

Kedden kifejezetten jól fogytak a verseskötetek Nyíregyházán, a belvárosi István Antikváriumban. – A klasszikusokra mindig van igény, a modern műveket nehezebb eladni. A magyar költészet napjára készülő vásárlóim Arany és Balassi köteteit kérték, de a külföldi költők művei is jobban fogytak – taglalta Zvara István tulajdonos az ünnep előtt, megerősítve a helyi szerzőkkel kapcsolatos könyvtári tapasztalatokat is. Megtudtuk: az antikváriumlátogatók körében Váci Mihály viszi el a pálmát.

A nyíregyházi Kokas Bálint neve nem ismeretlen az olvasók előtt. Régóta kacérkodik az írással, versei többször megjelentek a Kelet-Magyarország hasábjain is. Bálint legutóbb a VI. Nyíregyházi Slam Poetry versenyen tűnt fel, amit meg is nyert.

– Nem tartom magam írónak, költőnek, de slammernek sem. Csak egy 27 éves nyíregyházi srác vagyok, aki leírja és kimondja, amit érez, rajtam kívül rengetegen tesznek még így – szögezte le.

– Tizenhárom, tizennégy éves korom óta írok rendszeresen: kis kulcsos naplóba rejtegettem a titkom, ami végül – ahogy az lenni szokott – napvilágot látott. Rengeteg rím, novella van a hátam mögött, és regényen is dolgozom. A versekből összegyűjtöttem egy kötetre valót, a Vérvörös címet viseli, ennek a kiadásához keresek támogatókat – árulta el Bálint, akit nem csupán civil élete, de a munkája is a betűk világához köt, hiszen a Nyírség Könyvtár Alapítványnál dolgozik. Könyvmániásként keresve sem találhatott volna jobb helyet.

Csak közönség van

Dinnyés József daltulajdonos előadóművész nem az a fajta ember, aki mindjárt patetikus tirádákat zeng, ha a költészet napjának jelentőségéről esik szó, de amint kezébe veszi a gitárját és énekelni kezd, maga lesz az élő költészet. A kedden Nyíregyházán fellépő 70 éves művész mintegy 50 éve van a pályán, bevallása szerint több mint kétezer megzenésített vers tulajdonosa, amiből 6-800 a saját költeménye. Örömmel nyugtázta, hogy a gimnazisták „eszmélő döbbenettel” hallgatták az előadást.

– Nincs olyan, hogy gyerek, csak közönség van, s az sem gond, ha egyik-másik kicsit fészkelődik a helyén. Eléjük egy 20 esztendős fiatalembernek kellene kiállnia, amilyen mondjuk József Attila volt, amikor az első verseit írta. Ehelyett mintha a nagyapjuk beszélne hozzájuk, s az meg már a mi bajunk, ha nem tanítottuk meg őket tisztelni az időseket – mondja némi iróniával. – Emlékszem, tőlem is megkérdezte egyszer egy helyettesítő tanár egy vers eszmei mondanivalóját. Nem értettem, mit akar, ezért elszavaltam neki kívülről az egész költeményt. Nagy egyes lett a jutalmam érte – idézte fel a régi emléket. Másszor azzal vívta ki maga ellen a sorsot, hogy az osztály falára feltűzött idézet elé – „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” – a megelőző gondolatokat is odabiggyesztette: „Ne légy szeles. Bár a munkádon más keres…”. Ki is csapták érte.

Szép szóra szükség van

Elmondta: számára nem csak a költészet napja, de minden nap ünnep. Ha nincs előadás, olvas vagy ír valamit, a reggelt mindig bibliaolvasással kezdi. Nagyon tud örülni a családjának és az életnek, csak a pótolhatatlan veszteségek szomorítják el. A tegnapi napja is rosszkedvűen indult, hiszen két közeli barátjának a halálhíre jutott el hozzá.– Vers nélkül lehet élni, de nem érdemes – üzent végezetül a mának is. – Szép szóra mindig szükség van. A magyar nyelv rendkívül ritmusos, még a legérzéketlenebb embereket is rigmusokra sarkallja, és ha fölköszöntjük egymást, máris ott vagyunk a poézisnél.

HP, CSA, MJ








hirdetés