Veszélyben a biztonságos élet lehetősége

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a nemzeti konzultációs fórumon
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a nemzeti konzultációs fórumon - © Fotó: Janics Attila
Nyírbátor  – Varga Mihály szerint meg kell védenünk a meglévő értékeinket.

– Magyarország kormánya nem csak a saját polgáraiért felelős, de minden olyan honfitársunkért, aki magyarnak vallja magát. Ezért ez a felelősség nem csak arra a 93 ezer négyzetkilométerre vonatkozik, ahol most élünk, de a Kárpát-medencére, Nyugat-Európára, az Egyesült Államokra is, vagyis minden olyan helyre, ahol magyarok élnek – nyitotta meg ezekkel a szavakkal nemzeti konzultációs fórumát Nyírbátorban tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Meg kell győzni Európát

A tárcavezető tájékoztatni és egyben felrázni kívánta a hallgatóságát, azzal összefüggésben sorakoztatva fel érveket, hogy az Európát sújtó illegális bevándorlás miatt komoly veszélyben van a nyugodt és biztonságos élet lehetősége.
– Meg kell győznünk Európa vezetőit arról, hogy ­rossz irányba mennek. Ami a kontinensre vár, az példátlan, s nem is vagyunk rá kellőképpen fölkészülve, még akkor sem, ha Magyarország valamivel előrébb jár a többi államhoz képest a polgárai megvédésében – nyomatékosította a kormányzati vendég. Elmondta, nincs értelme most arról vitatkozni, hogy van-e Soros-terv vagy nincs. Természetesen önálló dokumentumként nem létezik ilyen, de más formában – könyvekben és cikkekben leírt elgondolásokban – igen, s a magyar kormány ezzel az elgondolással élesen szemben áll.

Varga Mihály pontokba szedte, hogy Soros György szerint miért is van szükség a bevándorlásra. A hírhedt üzletember szerint az idősödő Európának ki kell nyitnia a határokat, támogatást kell adni a bevándorlóknak, s a helyi kultúráknak alkalmazkodni kell az idegenekéhez. Az egyik, 2015. szeptember 26-án megjelent cikkében azt írja: évente legalább egymillió bevándorlót kellene behozni Európába, mert a menekültek védelme a cél, s a nemzeti határok jelentik ebben a legfőbb akadályt. Úgy ítéli meg, hogy évi 15 ezer eurót kellene adni minden migránsnak, így téve vonzóbbá a menekültek befogadását. S hogy mindezt miből? Meglévő támogatásokból akar elvenni, vagy új adókat javasol bevezetni, s azt tanácsolja, hogy az uniós támogatásokból kellene erre a célra lefaragni.

Több tízmillióan jönnek

– Sajnos ezeket a gondolatokat Európa vezetőitől egyre gyakrabban visszahalljuk, és az Európa Parlament 2015-ben elfogadott 2342-es határozatában is megerősítve látjuk, s azóta egyre növekszik a migrációs nyomás. A NATO szerint 2020-ig gazdasági bevándorlóként csak Észak-Afrikából 60 millió ember szeretne betelepülni Európába, holott már a benn lévő 2 millió is komoly gondot jelent több tagállamban. Ezzel szemben mi azt gondoljuk, hogy ez az iszlám kultúrkör veszélyes a kereszténység kultúrájára, a bevándorlás és a terrorizmus között szoros összefüggés van, s Magyarországot olyan kultúrájú, vallású és alapértékekkel rendelkező országnak akarjuk megtartani, amilyen most. Ez elvi kérdés! Van veszíteni és megvédeni valónk, s nem gondoljuk, hogy ezeket az eredményeket a migrációval kockáztatnunk kellene – tette egyértelművé a tárcavezető.

A közvetetten megemlített eredményekről külön is nyilatkozott lapunknak Varga Mihály, elmondva, hogy az ország jól teljesítő gazdaságának köszönhetően lassan, de biztosan haladunk az egy számjegyű személyi jövedelemadó felé, a kormány elkötelezett a tekintetben, hogy a közterhek csökkenjenek. – Az elmúlt években a fogyasztási típusú adókon keresztül szedtük be a közterhekhez és a közellátáshoz szükséges bevételeket – gondolok itt az egészségügy, az oktatás, a közbiztonság fenntartására – s csökkentettük a munkát terhelő adókat. A jövedelemadónak így egységesen 15 százalékos a mértéke, a vállalkozói nyereségadónak pedig 9 százalék, ami a legalacsonyabb Európában. Tudtuk csökkenteni a járulékterheket, amellett pedig az egyes alapvető élelmiszerek – tej, baromfi, sertéshús – áfamértéke is jelentősen lecsökkent. Remélem, hogy az elkövetkezőkben a turisztikai ágazatnak és az internetszolgáltatásnak az áfatartalma is kevesebb lehet – sorolta. Megnyugtatott, hogy az elkövetkező 15 évben a magyar nyugdíjrendszer miatt sem kell aggódnunk, mert a kormány által eszközölt változtatások stabillá tették a nyugdíjkasszát. A népességfogyás már annál aggasztóbb lehetne, de azok a családpolitikai intézkedések, amelyekről a kormány korábban már döntött, meg tudják fordítani ezt a trendet.

Messze még az elérendő cél

– Nem állunk rosszul, az elmúlt években az 1,2-es termékenységi rátáról 1,45-re tudtuk feltornázni magunkat, de messze vagyunk még attól a 2,1 százalékos ideális aránytól, amikor arról beszélhetünk, hogy a társadalmunk egy egészséges önfenntartásra rendezkedett be – osztotta meg véleményét a tárcavezető.

Matyasovszki József


Növekedniük kell a hazai béreknek

– Az elmúlt években ugyan talán közeledtek egymáshoz a nyugat- és a kelet-magyarországi bérek, de sajnos ez még mindig létező probléma – ismerte el Varga Mihály.

– Ezen úgy lehet segíteni, ha a gazdaságfejlesztés során kifejezetten arra törekszünk, hogy az ország keleti térségeibe is jöjjenek beruházások, történjenek fejlesztések. Olyan területeket és ágazatokat támogatunk az ország különböző részein, amelyek munkaerőt szívnak fel, munkalehetőséget biztosítanak, s a helyi, főleg kisvállalkozóknak is lehetőséget adnak arra, hogy vállalkozásba kezdjenek. A hatéves bérmegállapodásnak egyébként az vegyik fontos eleme, hogy Magyarországon növekedniük kell a béreknek. (A másik, hogy jövőre a munkaadói közterhek 2,5 százalékkal csökkenhetnek, s akár ez is indukálhat béremelést.) A kormány annyit tud tenni, hogy a minimálbért és a garantált bérminimum összegét növeli. Ezek az idén 15, illetve 25 százalékkal növekedtek, jövőre pedig egy 8, illetve 12 százalékos növekedésre kell számolni a két bértípus esetében. Ez alulról önmagában is fölfelé nyomja a béreket, s reméljük, hogy a hatása minden keresőt érinteni fog majd – adott választ a kérdésünkre a nemzetgazdasági miniszter.








hirdetés