Veszélyben vannak-e a reformok?

Budapest – Gond akkor lehet, ha a kormánypárti frakciók állnak ellen a kormányzati terveknek. Két elemzőt kérdeztünk, hogy veszélybe kerülhet-e a reformok ütemterve.

A megszorító intézkedések látványos hatásaként jócskán megcsappant az MSZP és a miniszterelnök népszerűsége. A reformintézkedések java azonban még hátravan, Draskovics Tibor, az államreformért felelős kormánybiztos szerint tavasszal a kormány tető alá hoz minden fontos reformot. Addig a miniszterelnöknek újra meg kellene erősítenie pozícióját, növelnie kellene népszerűségét, főleg a választók körében. Az általános népszerűtlenség könnyen feszültségeket okozhat a párton belül, és erőre kaphatnak a szocialisták eddig mellőzött régi káderei.

Felpuhítható rendszer

Két elemzőnket arról kérdeztük, hogy vajon veszélybe kerülhet-e a reformok ütemterve. Szomszéd Orsolya szerint fontos lenne, hogy a kormány tartsa a menetrendet, mert 2010-re már eredményeket ígért, ehhez pedig már 2007-ben meg kell indulni a változásnak. Ellenkező esetben a kormány nem a várt sikerek birtokában fordul rá a következő választásokra. „Emellett azonban kulcsfontosságú, hogy az emberek ne megszorításként, hanem valódi reformokként tekintsenek a változásokra, ehhez pedig javítani kell a kommunikáción” – mondta lapunknak a Vision Consulting elemzője.

Miért hallgatott?
Az elemzők már épp elkezdték találgatni, hogy vajon mi az oka a miniszterelnök hallgatásának, mikor tegnap Gyurcsány Ferenc az idén először megszólalt. Hátrányos helyzetű kistérségek vezetőinek tett ígéretet arról, hogy 120 milliárd forintot fordíthatnak fejlesztésre a következő 7 évben. Danks Emese kormányszóvivő a miniszterelnök jelenlegi hallgatásáról azt mondta: Gyurcsány Ferenc nem tűnt el, csak dolgozik, minisztereivel egyezteti a reformok irányáról szóló javaslatokat. Az Országgyűlés február 12-én kezdődő tavaszi ülésszakán várhatóan évindító beszédet mond.

„Nem lenne logikus a kormányoldal részéről, ha felpuhítaná akár a reformokat, akár a kiigazító intézkedéseket. Ennek esélye azonban fennáll akkor, ha a kormánypárti frakciók állnak ellen a kormányzati terveknek” – véli Gyulai Attila, a Political Capital Institute politológusa, aki szerint az esetleges megosztottság hosszabb távon, egy következő választási kampányban könnyen visszaüthetne, mert „a kezdeti lépéseket is hiteltelenítheti”.

Lesznek-e demonstrációk?

„Tüntetések továbbra is lesznek, ám az a kérdés, hogy mekkora lesz az erejük. Ha nagy lesz az elégedetlenség, az függetlenül a tüntetésektől komoly problémát okozhat a kormánynak” – vélekedik Szomszéd Orsolya, aki szerint a kritikus dátum március 15-e, „akkor eldől, ünnepelhet-e az ország méltó módon, vagy megismétlődnek a drámai események”. Gyulai Attila szerint valószínű, hogy folytatódnak a kormányzati reformokkal kapcsolatos tiltakozások. „Akár a radikális politikai szervezetek megmozdulásai is újabb lendületet kaphatnak tavasszal, ugyanakkor az már látszik, hogy minderre egyre kevésbé figyel a nyilvánosság”.


Tízéves mélyponton az MSZP

Csökkenő politikai aktivitás, a pártot választók arányának ugyancsak jelentős mértékű visszaesése jellemzi a hazai közéletet a Századvég és a Forsense legfrissebb kutatása szerint. Az MSZP támogatottsága tízéves mélypontjára süllyedt, de a Fidesz adatai sem túl rózsásak a politikai aktivitás drámai csökkenése miatt.

A január első napjaiban végzett közvélemény-kutatás szerint az MSZP népszerűsége esett vissza leginkább. Az összes megkérdezettnek ugyanis 18 százaléka tette le a voksát a párt mellett, ez 6 százalékkal kevesebb a legutóbbi – tavaly novemberi – méréshez képest. Az összes megkérdezett körében a Fidesz is veszített népszerűségéből, a korábbi 30 százalék helyett most a válaszadók 26 százaléka szavazna rájuk. A politikusok népszerűségi indexe sem nőtt, az élen továbbra is 56 ponttal Sólyom László és Szili Katalin áll. Csökkent azonban a rokonszenv – többek között – Orbán Viktor iránt, aki viszont így is megelőzi az utolsó előtti helyen álló Gyurcsány Ferencet.








hirdetés