Helyi közélet

2009.02.02. 06:37

Nyíregyháziak írják: A dúdoló város

<p>Ny&#237;regyh&#225;za - A d&#250;dol&#243;<br /> v&#225;ros. Igen,<br /> Ny&#237;regyh&#225;z&#225;r&#243;l van sz&#243;.<br /> Mert ez a v&#225;ros d&#250;dol, dalol. Engem is<br /> &#237;gy fogadott. Vid&#233;kr&#337;l j&#246;ttem<br /> munk&#225;t &#233;s boldogs&#225;got keresni.<br /> Mindkett&#337;t megtal&#225;ltam itt.</p>

Az itt élőknek természetes, hogy az

emberek az utcán a liftben, bárhol

dúdolgatnak, uram bocsá

énekelgetnek. Ez egy nagyon kellemes

meglepetést okozott nekem. Nem morognak,

szitkozódnak. Dúdolnak.

Sőt! Ráadásként mosolyognak.

Igen. Így fogadott engem ez a

város. Amit hálás

szívvel köszönök az itt

élő embereknek. Minden reggel

vidáman ébredek. Mert ugyan nem tudhatom,

mit hoz a holnap, de azt már tudom, hogy

mosolyra mosoly a válasz és a kedves

szóra kedves szó a válasz. Olyan

ez, mint egy folyó. Folyó, melyben lassan

csobogó víz viszi előre a

belelépőt. Éles sziklák

helyett színes kavicsokkal van tele. Ahol pedig

veszély leselkedik, ott segítő kezek

nyúlnak a vele utazó után.

Már én is dúdolok. Egy

vidéki, aki már városi marad

örökre, mint itt lubickol az életben,

mint hal a vízben. S szívem vígan

énekel a várossal.

Köszönöm,

Nyíregyháza!

Bori Mariann

Kapcsolódó cikkek:

kiváltó kivágások

  • Megelevenedhetne Krúdy

  • Balaton”

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában