Nézőpont: Sirámok helyett

Meleg van – no de június közepén mi más is legyen?! Az a rendkívüli, hogy alig pár hete még be kellett kapcsolni a fűtést, olyan hideg volt. Az már más kérdés, hogy az időjárás ilyen szélsőséges váltásaira nem nagyon emlékeznek az idősek sem, akik leginkább szenvedhetnek a természet szeszélyeitől - Nyéki Zsolt jegyzete. Most nagyobb türelmet és figyelmet követel mindenkitől a rekkenő hőség, de ettől még nem változik az örök törvény: nekünk, halandóknak kell alkalmazkodnunk hideghez s meleghez, esőhöz és szárazsághoz, úgy általában a természethez – fordítva sosem működött és nem is fog, erre legutóbb épp a dunai árvíz emlékeztetett. Csak saját és mások közérzetét rontja az, aki örökké panaszkodik, s egy idő után már unalmassá is válik folyton hallgatni azt, hogy most éppen miért nem jó. Eső és napfény nélkül is hamar elpusztulnánk, a részleteket pedig meg kell oldani.

Az örök sirámok hiábavalóságát és a karnyújtásnyira kínálkozó megoldások megkerülését más példa is jelzi. Az egészségi állapot társadalmi szinten mérhető romlásának okait kutatva sokan panaszkodnak arra, hogy nincs pénz megfizetni az egészséges táplálkozáshoz szükséges zöldséget, gyümölcsöt. Ha túllépünk az általános igazságokon (hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében súlyos gond a munkanélküliség, hogy a megszerzett jövedelmek itt a legalacsonyabbak az egész országban, vagyis hogy általában véve valóban szembesülünk a pénzhiány nyomasztó terhével), akkor ideje meglátni a lehetőségeket ott, ahol adódik.

Például faluhelyen, ahol a ház körüli portán tavasztól késő őszig mindig terem valami: köszméte, eper, málna, cseresznye, meggy, barack, körte, szilva, alma, szőlő, dió… – feltéve, ha nem restek dolgozni a porta gazdái. Ha van, aki elülteti a palántát, földbe dugja a vesszőt, öntöz, kapál, megvívja harcát kártevővel és kórokozóval. Aggasztó sokaság lenne képes bár erre az áldozatra, de a gyümölcs beszerzését számukra mégis a bevásárló központ, rosszabb esetben a szomszéd kertje jelenti. A reménykeltő többség viszont vet, ültet, gondoz, hogy a termést saját és szerettei asztalára rakva egyaránt tápláljon testet, s lelket – s ezzel óhatatlanul is követendő példát mutasson.

Nyéki Zsolt