„Szeptember szép ember”

Hőmérsékleti szempontból kegyes volt hozzánk az idei ősz első hónapja, a kellemesen meleg, hőigényesebb kultúráink érését, téli felkészülését is segítő időjárás kisebb megszakításokkal kitartott a hónap legvégéig. A harminc éves átlaghoz viszonyítva 0,5-1,5°C-kal volt magasabb a havi középhőmérséklet, szeptember legelején még ún. forró napok is előfordultak 35 fok feletti napi csúcsértékekkel.

A hőmérséklet csak fokozatosan mérséklődött, erőteljesebb lehűlés 3-a, 17-e és 25-e táján érte el térségünket, a napi maximumok 4-5 nap kivételével így is mindvégig 20°C felett alakultak. Hajnalra általában 10-15 fok közé hűlt le a levegő, egyedül a második dekádforduló idején mértünk szokatlanul alacsony, 5 fok alatti minimumokat. Ekkor a Nyírség erre hajlamos körzeteiben gyenge fagy is előfordult, másutt csak elvétve és csupán a talaj mentén közelítette a fagypontot a hőmérő higanyszála.

„Szeptember szép ember”, tartja a népi mondás, hiszen őszi hónapjaink közül ez hajlamos szebbik arcát mutatni az évek döntő hányadában. Idén az átlag feletti, 17°C körüli középhőmérsékletéhez bőséges, a megszokottnál 20-25%-kal magasabb napfényes óraszám is társult, mely az érésben lévő gyümölcsök, a betakarításra váró zöldségfélék, a kukorica, napraforgó és a gyökgumósok minőségének kedvezett.

A viszonylag hőigényes kukorica szükségleteire számolt hasznos hőösszeg a hónap legvégére a tavalyi, extrém hosszú és meleg tenyészidőszakétól elmaradt ugyan, a sokéves átlaghoz képest azonban 8-10%-os többletet mutatott. A hűvös és csapadékos tavaszutó-nyárelő után kultúráinkat bőven kárpótolta a vegetációs időszak második fele, térségünkben az évjárat ökológiai terméspotenciálja igen magas volt, s ezt csupán a szűkös és változékony eloszlású csapadék korlátozta.

Jóllehet, a csökkenő hőmérséklet, a hosszabb éjszakák révén a párolgási ráta már jelentősen mérséklődött, a hónap eleji 5-6 mm-es napi összegről szeptember végére 2-3 mm közé esett vissza, a lehulló csapadék e csökkenő ütemű veszteséget sem tudta ellensúlyozni. A mindösszesen 60-80 mm-re tehető párolgási veszteséggel szemben megyénk területén 10-30 mm-es havi csapadékösszegeket mértünk, a kisebb mennyiség északkeleten-keleten hullott, a nagyobb összegek a délnyugati vidékeken fordultak elő.

A korábbi jelentős vízdeficit tovább nőtt, jellemzően 120-140 mm körüli a vízhiány 1m mélységű talajszelvényre számolva, s még ahol bővebb csapadék áztatta a talajt, a művelt réteg alján, illetve az alatt ott is erőteljesen kiszáradt rétegek húzódnak. A repce, a korai vetésű őszi kalászosok és a talajművelési feladatokat végzők sokfelé egyaránt hiába várták a szeptemberi esőket, így a hiányos kelés mellett a talajmunkák drágulása és a kenyérgabonák vetésének csúszása jelenthet problémát mezőgazdáink számára a következő

időszakban.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI

Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ