Videó – Zacher Gábor: Nézz tükörbe és változtass, ha kell!

Dr. Zacher Gábor Nyíregyházán tartott előadást a napokban
Dr. Zacher Gábor Nyíregyházán tartott előadást a napokban - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – A függők számára a használat már nem az örömszerzésről szól, hanem a túlélésről – mutatott rá a toxikológus.


– Bizonyára ezen a hosszú hétvégén is bőven akad tennivalójuk az embereknek, mégis, ha jót akarunk magunknak, iktassuk be egyik nap a semmittevés, pihenés felüdítő programját! Töltődjünk fel energiával, s közben tartsunk önvizsgálatot, nézzünk tükörbe, értékeljük cselekedeteinket, élethelyzetünket, s tegyük fel az alábbi kérdéseket: Hol tartok most? Honnan, hová jutottam, s ha így folytatom, mi várhat rám? Kell-e változtatni valamin az életemben? – tanácsolta nyíregyházi látogatása során dr. Zacher Gábor főorvos, toxikológus, aki a kiégés kockázatairól tartott előadást a Váci Mihály Kulturális Központban.

– Amikor meghalljuk a függőség szót, többnyire valamilyen ­rossz­ dolgot, szenvedélybetegséget társítunk hozzá, lásd: alkoholizmus, dohányzás, kényszerbetegségek, kapcsolati függőség, munka- és játékszenvedély, internetfüggőség, pedig ennek a jelenségnek önmagában nincs pozitív vagy negatív értéke, jelentését mindig a kontextus adja – mutatott rá kiégésprevenciós előadásában dr. Zacher Gábor.

A toxikológus főorvos kiemelte: könnyen belecsúszhat például az alkoholizmus csapdájába az, aki a munkából hazatérve nap mint nap megiszik némi szeszes italt, hiszen a „lazuláshoz” időről időre egyre több sörre, borra, pálinkára lesz szüksége. Mi, magyarok átlagosan 14 liter alkoholt fogyasztunk évente, ezzel 8. helyen állunk az európai rangsorban. A statisztikák szerint sokkal kevesebb a női alkoholbeteg, mint a férfi, mégis évente ugyanannyian, mintegy 20–25 ezren kérnek segítséget a leszokáshoz.

Megszólal a vészcsengő?

– Időnként nem árt megállni, és tükörbe nézni egy pillanatra, felmérni, hová vezet az út, amin járunk, kell-e változtatni valamin az életünkben, hogy ne kerüljön veszélybe a munkahelyünk, a családi béke, az egészségünk. Készítsünk mérleget, és az én-erőnket felhasználva változtassunk, ha kell! Ne tegyünk olyan dolgokat, amelyek függőségbe hajszolnak minket, és ne várjuk meg, amíg kiégünk! – tanácsolta a szakember.

– Aki kiskamaszkorban kezd el dohányozni, 50% a valószínűséggel nem is fogja letenni a cigit, a fiatal felnőttként először rágyújtók esetében csak 10% a függőség kialakulásának kockázata. Én 15 évesen, a gimi vécéjében szívtam el az első cigim, az egyik tanár rajtakapott minket és „lebeszélt róla”. Utána viszont elkezdtem pipázni, ahogyan apám is tette odahaza, sem ő, sem anyám nem szólt miatta, nem volt külső kontroll. Bár tisztában vagyok a dohányzás negatív egészségügyi hatásaival, máig sem mondtam le a pöfékelésről – vallotta be a toxikológus, majd egy másik „kísértésről” is beszámolt, amire viszont azonnal nemet mondott.

– Pár éve ­lá­gyék­sérvvel mű­töt­tek, a beavatkozás előtt, életemben először, Fentanilt (is) kaptam. Nagyon élveztem a kellemesen bódító hatású, intenzív fájdalomcsillapító hatását, jó lett volna később is megismételni, de megszólalt a fejemben a vészcsengő, nem akartam morfinistává válni, így ellenálltam a csábításnak. A függők számára a szerhasználat már nem az örömszerzésről szól, hanem a túlélésről… – mutatott rá.

– Érdemes szólni pár szót a koffeinfüggőkről is, azok tartoznak ebbe a táborba, akik legalább 3 éven át napi 150 mg koffeint fogyasztanak el, ez 2–3 jó erős kávénak felel meg. Akik cigivel és kávéval kezdik, illetve folytatják a napot, már függőségi láncról beszélhetünk. Óvakodjunk a munkaalkoholizmustól is, ha ugyanis túlhajtjuk magunkat, feléljük az energiatartalékainkat, ki­merülünk, jön az alvászavar, amiatt pedig az altató és a többi pirula. Hazánkban 80–100 ezerre becsülhető az altató- és nyugtató-függők száma! – közölte a főorvos, majd olyan modernkori, főleg, de nem kizárólag fiatalokat érintő dependenciára irányította rá a hallgatóság figyelmét, mint az internetfüggőség.

Ha túlhajtod magad…

– Harminc éve újságot vitt magával az ember, ha vécére ment, ma már ott is, és szinte lépten-nyomon az okostelefont nyomkodjuk. A személyes kapcsolatok megritkultak, többnyire a világhálón ismerkedünk, barátkozunk, üzengetünk, beszélgetünk, chatszobákban, blogon beszéljük ki a bajainkat, like-okra vadászunk, hogy figyelemre méltónak és szeretettnek érezzük magunkat, a virtuális valóságba menekülünk a való világ elől.

– Tavaly 2,5 millió okostelefont adtak el Magyarországon, ami beszédes szám. Közeleg a karácsony, vélhetően megint ez lesz a sláger­ajándék a fenyők alatt, nem pedig egy izgalmas könyv. Hazánkban eddig ötmillió ­Facebook-felhasználót regisztráltak, ezek fele függőnek tekinthető. A közösségi média a kábítószerekkel megegyező függőséget okoz! – érvelt dr. Zacher Gábor, majd arra buzdított: tartsunk önvizsgálatot, alakítsunk ki helyes belső értékrendet, és győzzük le a gyengeségeinket, hogy sikeresebb, boldogabb felnőttek és jobb szülők lehessünk.

PI








hirdetés